A legfrissebb KSH-adatokból az is kiderül, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenysége évről évre intenzívebb, részaránya az utóbbi években minden vonatkozásban a legnagyobb. 2012-ben már 1583 kutatóhely működött valamely vállalkozás keretei között, ami 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozását kétharmad részben a vállalkozások maguk oldják meg, azonban az állam k+f-ösztönző politikájának eredményeként az elmúlt két évben a költségvetéstől is jelentős összegek érkeztek: 2012-ben 37,4 milliárd forint, ami 22,5 százalékkal több, mint 2011-ben, amikor a növekedés szintén átlagon felüli volt. Ugyanakkor a külföldi források bővülése a legdinamikusabb – 26,3 százalék –, ami azt jelenti, hogy 2012-re az összes k+f-forrás 17,7 százaléka a határokon kívülről származott.
Cséfalvay Zoltán az MNO-nak elmondta, az utóbbi időben már minden fontosabb pályázatot kiírtak, ezek közül a legnagyobb jelentőségű az akkreditált inkubátorpályázat, amely induló vállalkozásoknak és az őket gondozó technológiai inkubátoroknak nyújt összesen 2,1 milliárdos forrást. A cél az volt, hogy azok a fiatal, illetve kezdő vállalkozások jussanak forrásokhoz és mentori segítséghez, ahol még csak az ötlet van meg, de két év alatt – technológiai fejlesztéssel és a vállalkozás építésével – létrehozhatják piacképes terméküket.
A program szakmai és piaci szűrőt is tartalmaz. A szakmai szűrőt az akkreditált inkubátorok kiválasztása jelentette, ahol végül óriási érdeklődés mellett 18 pályázatból 4 inkubátor győzött. Az államtitkár külön kiemelte, hogy a magyar k+f-pályázati rendszerben az inkubátorok kiválasztásánál, most először, nemzetközi zsűri is részt vett, melynek komoly jogosítványai voltak. „A k+f nemzetközi játszma, így a globális piacon kell jónak lenni, a fogyasztói igényekkel is találkozniuk kell a találmányoknak.”
Innentől kezdve már a piaci szűrőé a szerep. Cséfalvay hangsúlyozta, hogy most már az inkubátorok maguk választják ki a startupokat, így a program 2,1 milliárdos keretéből 1,8 milliárd forint jut a következő esztendőben a mentorált startup vállalkozások részére. A startup vállalkozás „felnevelésénél” – az állami támogatás mellé – természetesen maga az inkubátor is hozzáteszi saját forrásait.
Az államtitkár bejelentette, hogy 2014 első negyedévében kiírják a Gazella 2.0 programot, és a források függvényében az év további részében újabb pályázatok is jöhetnek. „Valószínűleg 2,1 milliárd forint jut majd a második pályázati kiírásra is” – hangsúlyozta.
Arra a felvetésünkre, hogy az utóbbi években csökkent a felsőoktatási intézmények k+f-ráfordítása, a politikus úgy reagált, ennek egyik oka az akadémiai szféra átrendeződése, másrészt az a fajta innovációs járulékrendszer, ami korábban működött, visszaélésekre adott lehetőséget. Cséfalvay szerint a szigorító lépések egyben hozzájárultak ahhoz, hogy minőségi változás történt a felsőoktatásban a k+f területén.
„Az innovációban való érdekeltség a vállalkozói szféra részéről egyértelmű, az állam azonban csak a keretrendszert tudja biztosítani. Az egyetemekből kiváló vállalkozások nem kapnak elég támogatást, illetve hiányzik még az ipari k+f szisztémája, amely kapcsolatot teremthetne a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között” – nyilatkozta a szaktárca államtitkára.
Lehet változtatni azon, hogy a közép-magyarországi régióba összpontosul a hazai k+f-ráfordítások közel kétharmada, de a történelmi okok miatti fejlődést nem lehet csak úgy megtörni, ezzel kell együtt élnünk – fejtette ki a politikus. Úgy látja, szükség van arra, hogy a vidéki központoknál – Miskolc, Győr, Debrecen – újabb fejlesztések történjenek, és erre sok esetben meg is van a megfelelő környezet.
„Két héttel ezelőtt kezdődött egy intelligens szakosodásról szóló konferenciasorozat, amelynek a lényege, hogy az innovációs súlypontoknál megtaláljuk azokat a konkrét fejlesztési lehetőségeket, amelyek elvezethetnek minket a 2020-as célok eléréséhez” – mondta Cséfalvay Zoltán. November 5-én lesz ennek a sorozatnak a zárókonferenciája a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol a startupok lesznek a középpontban. Itt mutatja be a hazai startup-világ képviselőiből és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőiből álló Budapest Hub munkacsoport jövőképét és programjavaslatait. A munkacsoport azt az ambiciózus célt tűzi ki, hogy az évtized végére Budapest legyen a közép-európai térség startup-fővárosa.
