Sokkoló bankügyek és SZDSZ-hagyaték

Megállapodások Japánnal, óriásbírság a bankoknak, arcpirító üzengetés a baloldalon és egy elképesztő SZDSZ-hagyaték. Erről szólt a hét.

A héten Orbán Viktor Japánba látogatott többek között Balog Zoltán emberierőforrás- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában. A kormányfő előadást tartott a tokiói Dzsószai Egyetemen, ahol Közép-Európa helyzetéről és Magyarország euróövezethez való csatlakozásáról is beszélt. Az előadás után megnyitották a Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot Tokióban, Balog Zoltán oktatásügyi szándéknyilatkozatot írt alá, Szijjártó Péter pedig energetikai megállapodást kötött.

Orbán Tokióban jelentette be, hogy szintetikus gumit gyártó vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg a Mol és a Japan Synthetic Rubber (JSR): az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd. A miniszterelnök pénteken a Japán–Magyar Üzleti Fórumon egyebek között arról beszélt: Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja.

A kormányfő a Kossuth Rádióban péntek reggel felvételről sugárzott interjúban pedig azt hangsúlyozta: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. Orbán Viktor mellbevágónak nevezte, hogy a bankok – mint a Gazdasági Versenyhivatal megállapította – kartelleztek a végtörlesztés meghirdetését követően. „Így nem lehet bánni az emberekkel” – fogalmazott.

A Gazdasági Versenyhivatal november 19-ei döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 488 200 000 forint összegű bírságot szabott ki. A versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A Hír TV számolt be arról, hogy Felcsuti Péter, a bankszövetség exelnöke januárban üzenetben kérte a Raiffeissen Bank alkalmazottait arra, hogy támogassák a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás Alapítványt. Felcsuti alapítója volt az Együtt 2014-nek, de 2013 augusztusának közepén kilépett Bajnai csapatából. A távozását azzal indokolta, hogy nem értett egyet azzal, ahogyan Bajnaiék az ellenzéki összefogást kezelték. Azt mondta, szélesebb összefogást szeretett volna, és bár Gyurcsány Ferenccel sok vitája volt, a széles ellenzéki összefogás kérdésében vele értett egyet, s ezzel az álláspontjával egyedül maradt az Együtt 2014-ben.

A Fidesz szóvivője szerint az Együtt–PM Szövetség vezetője programja megvalósításában a spekulatív pénzügyi körök, bankárok támogatására számít. Zsigó Róbert hangsúlyozta, korábban Bajnai Gordon és az MSZP is beismerte, hogy a bankadó kivezetésére, illetve csökkentésére készülnek. Zsigó szerint ezzel a volt kormányfő a kis keresetű családokkal és munkavállalókkal fizettetné meg az állam kieső bevételeit.

Kocsi Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szombati sajtótájékoztatóján kijelentette: köztudott, hogy homályos amerikai pénzügyi körök százmilliókkal pénzelik Bajnai Gordon pártját és holdudvarát, ezért felszólítják az MSZP-t, mint az Együtt–PM szövetségesét, hogy számoltassa el a volt kormányfőt ezekben a kérdésekben. Mint felhívta a figyelmet, amióta Bajnai Gordon visszatért a közéletbe, csaknem félmillió dollár érkezett a Haza és Haladás Alapítványhoz, és további mintegy 500 millió forintot kaptak a holdudvarukhoz tartozó „álcivil szervezetek” és internetes oldalak amerikai spekuláns pénzügyi köröktől.

A hét elején ismét megkapta a magáét a teljes baloldal a Népszabadságtól. A lap megbízott főszerkesztője 2018 című cikkében azt írja: inkább fát ültet majd jövőre választás helyett, mert annak több értelme van. Tóth Levente marakodó, széthúzó, egymást bármikor hátba döfő, a helyzetet uralni képtelen, impotens ellenzékről írt.

A baloldal politikusai azonban nem lankadtak, folytatódott az internetes üzengetés. Ezúttal Szanyi Tibor szólította fel lelépésre Gyurcsány Ferencet. Mesterházy Attila viszont óvatosságra intette szocialista politikustársait, mondván: újságírók is figyelik a hozzászólásaikat. Ezt a szempontot azonban látszólag figyelmen kívül hagyják a szenvedélyes szocialisták.

Czeglédy Csaba, a korábban adócsalásért és okirat-hamisításért elítélt szocialista politikus a Facebookon kritizálta az MSZP-sek azon lépését, hogy nem írják alá az LMP által kezdeményezett NAV-bizottság felállítását, ha a Jobbik is aláírja. „A világ balf szai ülnek az MSZP parlamenti képviselőcsoportjában [ ], tisztelet a kivételnek – igaz, ilyen nem sok van.” Czeglédy úgy véli, hogy párttársai egyszerűen „puhap csűek”, és ha úgy van, akkor az ördöggel is szövetségre kell lépni a Fidesz ellen. Ezt a kedves megszólítást nem hagyhatta figyelmen kívül az MSZP-ben lefokozott, de továbbra is aktívan kommunikáló Török Zsolt. Ő úgy véli: „írj alá valamit együtt a nácikkal, és pár percen belül neked esik a ballib média”. Mesterházy e bejegyzés kapcsán azt nyilatkozta: nem érzi sértőnek.

Az MSZP elnökét sem kímélték. „Nagyon bukásszaga van a dolognak. Mesterházy vesztésre áll, és most küzd, mint malac a jégen” – így kommentálta Szabó Zoltán, a Demokratikus Koalíció tagja az MSZP elnökének Népszabadságban megjelent interjúját. A szocialisták első embere a beszélgetésben egyebek között azt mondta: utópia a teljes ellenzéki együttműködés.

Eközben a volt DK-s Kőrös Gusztáv, a bajai hamis videó készítője közölte: az MSZP elnöke is láthatta a felvételt, mielőtt az a HVG.huhoz került. Kőrös a héten arról is beszélt: amikor a szocialisták azt állítják, hogy Király György átment, ő viszont megbukott a poligráfos vizsgálaton, hazudnak. Ismert, Kőrös állítása szerint az MSZP-s Király rendelte meg a hamis bajai videót.

A kusza ügyben egyre zavarosabb megnyilvánulásokkal szembesülhetünk. Itt is megszólalt Szanyi Tibor, aki azt nyilatkozta, hogy nem kizárt, hogy előkerülhetnek még „bajai videók”, mert a megrendelésre a piac megmozdulhatott, és akár több helyen is folytatódhatott a bizonyítékgyártás. Szólt arról is, hogy tudomása szerint az MSZP azt az egy felvételt kapta, amelyet a DK rendelt meg bizonyítékként.

Arról, hogy valóban létezhet-e második bajai videó is, ahogyan azt a HVG.hu hétfőn meglebegtette, a szocialista politikus nem tudott mit mondani. „Volt egy megrendelés, ugye bizonyítékot rendelt a Demokratikus Koalíció elég pancser módon. Piac reagált, gondolom több helyen is elkezdték gyártani a bizonyítékokat, valamelyik piacképes volt, amit el tudtak sütni” – mondta Szanyi a közrádióban.

A héten azt is megtudhattuk, hogy a villanyórát is leszerelték az SZDSZ gyulai irodájában, olyan jelentős villanyszámla-tartozást halmozott fel a megszűnt párt helyi szervezete. Itt a településnek 700 ezer forintjába került az önkormányzati iroda rendbe hozása a liberálisok távozása után. A szabad demokraták teljes tartozása mára meghaladja az  1,22 milliárd forintot.

A Magyar Nemzet Kuncze Gábort is megkereste az ügyben, aki azonban annyit mondott: „Ez hülyeség!”, és lecsapta a telefont. A lap kérdéseit magából kikelve utasította el Bauer Tamás SZDSZ-alapító, aki leszögezte, tudja, hogy miért keresik, a Magyar Nemzetnek azonban nem hajlandó nyilatkozni. Bauer jelenleg a Demokratikus Koalíció alelnöke.

A Fidesz egyébként az ügyben Bajnai Gordontól azt várja: tisztázza, hogy számára elfogadható-e, ha a liberálisok az adófizetőkkel akarják megfizettetni saját tartozásukat. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője ennek kapcsán bejelentette, a párt javaslatot készít elő annak érdekében, hogy megszűnő párt ne hagyhasson maga után adósságot.

A nagyobbik kormánypárt azt is kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a pártvezetőket is tegye felelőssé a kampánytámogatás utáni elszámolásban. Egyelőre kérdéses, hogy az SZDSZ által hátrahagyott adóhátralékokkal, kölcsönökkel és teljesítetlen közüzemi számlákkal ki fog majd elszámolni. „Megdöbbentően sok az SZDSZ-károsultak száma az országban” – fogalmazott ennek kapcsán korábban a Fidesz.

A Magyar Nemzet információi szerint a Fidesz-frakcióban döntés született arról, hogy úgynevezett alaptörvény-kiegészítésben rögzítik a rezsicsökkentés védelmét. A kormány várhatóan jövő heti ülésén tárgyalja a javaslatot, amelyről az Országgyűlés még idén szavazhat.

Németh Szilárd csütörtökön közölte: a kormánypárt további lépéseket kezdeményez, hogy megvédje a rezsicsökkentést a „hazug baloldaltól”. A politikus szombaton ismertette, hogy több törvénymódosítást is kezdeményezett a rezsicsökkentés érdekében. Bejelentette, hogy a közös költségeket ismét faragni fogják. Mint mondta, kezdeményezésének húszszázalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.