Zalában is sok embernek ad lehetőséget a közfoglalkoztatás

A novembertől jövő év áprilisáig tartó téli közfoglalkoztatási programokra több mint 250 szerződés jött létre.

Októberben közel 140 ember közfoglalkoztatása kezdődött meg, az idén összesen 5338 embert vontak be a programokba. A közfoglalkoztatási támogatásokra fordított, 2 milliárd forintot meghaladó összegből közel 1,6 milliárd forintot a Start munkaprogram központi keretéből fizették ki, amelynek háromnegyed részét a kistérségi Start munka mintaprogramokra fordították. A kistérségi mintaprogramokra kifizetett támogatás egynegyedét mezőgazdasági munkákra fordították, de jelentős összeget tett ki a közúthálózat javításának és a mezőgazdasági földutak karbantartásának finanszírozása is.

A hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásba októberben közel 70 embert vontak be. Az év első tíz hónapjában összesen 1915 ember támogatása kezdődött meg, döntő többségben 6 órás közfoglalkoztatás keretében. A programokra a Start munka decentralizált keretből az idén összesen 445 millió forintot meghaladó összeget fordítottak. A 14 Zala megyei települést érintő munkahelyteremtő beruházások támogatási összege közel 310 millió forint. A nyertes pályázók a fejlesztések eredményeképpen összesen 171-gyel növelik az alkalmazottak létszámát.

Kétszázezer ember vesz részt a november elején indult téli közfoglalkoztatási programban, közülük százezren képzésben részesülnek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden Ozorán.

A kormány kiemelten kezeli a közfoglalkoztatást, célként fogalmazta meg, hogy minél több embert vonjanak be a „rendszerbe”, elkerülve, hogy egyesek segélyekből éljenek generációkon keresztül. Az Orbán-kabinet 2014-re 300 ezer ember bevonását vállalta, a kitűzött célt már májusban sikerült megközelíteni, az akkori adatok szerint több mint 235 ezren vettek részt – legalább egy – Start munkaprogramban. (Az októberi kimutatások már több mint 287 ezerre teszik ezt a számot.)

Mivel hazánk gazdasági teljesítménye erősödik, a kormány képes rá, hogy továbbfoglalkoztassák a közfoglalkoztatottakat. A programra nem megoldásként, hanem eszközként tekintenek, amellyel elindulhatnak bizonyos közösségépítő folyamatok. Vidéken például egy-két generációs időszakot tekintve kicsi az esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének, ezért is kiemelkedően fontos a közfoglalkoztatás. 2013-ban a Hajdúságban ezt a gépezetet 12 milliárd forintnyi támogatással és 16 ezer közmunkással indították be, Nógrádban pedig 100 munkanélküliből 95 visszakerült a munkaerőpiacra.

A 2011-es indulás előtt Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása  szerint a munkaképes lakosság csaknem harmada nem dolgozott Magyarországon, ezért megvizsgálták, hogy a készségekben van-e a probléma, vagy a piac nem képes felszívni ezt a mennyiséget. A tapasztalatok alapján aztán a közfoglalkoztatási programot oktatással, képzéssel párosították össze.

Hazánkban ugyan sok ember jutott munkához ezen az úton, ugyanakkor szigorú feltételekhez van kötve az, hogy ki lehet közfoglalkoztatott. Így az a szülő, aki nem járatja gyermekét iskolába, az nem vehet részt a közmunkában. Ezt a rendszert azóta már több uniós ország is át akarta venni. Általános tapasztalat az is, hogy azokon a településeken, ahol közmunka van, javul a közbiztonság, és mindenkinek fontossá vált a lakosság értékeinek védelme. Nőtt a közösségi tenni akarás is, az intézményi étkeztetés minősége pedig jelentősen javult.