Az intézet nyilatkozatával három jogvédő szervezet bírálatára reagált. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közleménye utal arra, hogy a héten életbe lépett kormányrendelet értelmében a választási plakátok nem jelenhetnek meg a villanyoszlopokon, közút felett vagy az úttest mellett. Álláspontjuk szerint ezzel szűkül a jelöltek és pártok politikai vitájának a lehetősége és a kampányolás szabadsága, ez pedig tovább rontja a választások tisztességességét.
Azt írták, a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet kiterjesztette a választási plakátokra is.
Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója közleményében azt írta, hogy a 2011-ben hatályba lépett szabályozás lényege, hogy a közutak mentén korlátozza azoknak a jelzéseknek, köztük a reklámtábláknak, hirdetéseknek a kihelyezését, amelyek alkalmasak lehetnek a közlekedők figyelmének elterelésére vagy a közlekedésbiztonságot veszélyeztetnék.
Közölte, ennek értelmében közúton, lakott területen kívül ötven méteren, míg autópálya, autóút vagy főútvonal mentén száz méteren belül nem lehet elhelyezni reklámcélú berendezéseket. Hozzátette: közvilágítási, valamint a villany- és telefonoszlopokra sem helyezhetők ki reklámok. Ezen túlmenően azonban a szabályozás lehetővé teszi a közterületi reklámozást.
Emlékeztetett arra is, hogy a 2011-ben életbe lépett jogszabályt tavaly az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak találta, és határozatában ésszerűnek mondta a szabályozást, hiszen a reklámfelületek elterelhetik a közlekedők figyelmét.
Utalt arra, hogy korábban is felmerült már egyfajta jogértelmezési kérdés azzal kapcsolatban, hogy a közutak menti reklámok korlátozása kiterjed-e a választási plakátokra, hirdetésekre is. Közölte, a Századvég álláspontja szerint már a korábbi szabályozás is kiterjedt a választási célú hirdetésekre is, hiszen a korábbi szabályozás is kimondta, hogy minden olyan reklámtábla korlátozás alá esik, amely „ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról” akar meggyőzni. A szabályozás tehát nemcsak a pártokra, hanem mindenkire, például a civil szervezetek által ilyen célból közzétett reklámokra is kiterjedt – írták.
Orbán Balázs szerint a héten hatályba lépett kormányrendelet csak a korábbi szabályozás pontosítását jelenti, és az lényegében kizárja az eltérő jogértelmezéseket.
A Századvég közleményében arra is felhívta a figyelmet: választási időszakban valóban kiemelt jelentősége van annak, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek népszerűsítsék saját magukat, illetve nézeteiket, és fokozottan kell ügyelni arra, hogy milyen alkotmányos célok figyelembevételével lehet a szabályozást kialakítani. Azt azonban, hogy a véleménynyilvánítás és szólásszabadság hogyan valósul meg egy választási kampány során, leginkább a szabályozások összességében lehet értékelni, nem pedig egyes elemeiben. Hozzátette: a kampánycsend eltörlése például éppen a véleménynyilvánításhoz és információszabadsághoz való jog bővülését jelenti.
A nagyobbik kormánypárt egy korábbi közleményében az MSZP szóvivőjének szavaira, miszerint a Fidesz választási bukástól fél, ezért tiltotta be azokat a plakátfelületeket, amelyeken az ellenzéki pártok is megjelenhettek volna, azt közölte: a közutak melletti lámpaoszlopokon és az autópályák mellett a plakátozás tiltása 2010 decembere óta ismert. A módosításnak egyértelműen közlekedésbiztonsági okai voltak, hogy a plakátok ne tereljék el az autóvezetők figyelmét.
A szocialisták egy szobrot ragasztgattak össze
A balliberális összeborulás január 17-én tartott fórumot Gyulán, a Petőfi-szobornál. A résztvevők a szoborra szórólapokat helyeztek, amelyen a költő Respublika című verse olvasható. Kovács János, a Fidesz gyulai választókerületének elnöke, országgyűlési képviselő a szórólapok kihelyezéséről úgy vélekedett: a köztéri szobrokat nem pártok, hanem az emberek állítják a tiszteletet érdemlő elődöknek, „rájuk pártoknak plakátot és szórólapot kihelyezni nem elegáns dolog”.
