Valahogy Gyurcsány asztalán landoltak az államtitkok

A volt kormányfő komoly önellentmondásokba keveredett az őszödi beszéd ügyében.

„Meg tudom mondani, hogy biztosan mi nem történt, és nem tudom megmondani, hogy biztosan mi történt” – kezdte zavaros magyarázkodását Gyurcsány az ATV-ben. Ismert, a média péntek este hozta nyilvánosságra az Alkotmányvédelmi Hivatal két jelentését, melyek szerint Gyurcsány Ferenc tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki 2006 szeptemberében az őszödi beszédet, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról.

Az első, Gyümölcsöskert fedőnevű jelentésről Gyurcsány is elismerte, hogy igaz. Ez „nagyjából annyit tartalmaz, hogy ide nem törtek be, nem lehallgatták őket, nem történt provokáció, nem felvették diktafonnal, hanem az egyik hivatalosan elkészített hangfelvételt – mert kettő készült – valaki továbbadta. Ennyit tartalmaz az első jelentés, szerintem az korrekt” – közölte.

A politikus a második, Gerilla fedőnevű jelentésről kerek perec kijelentette, hogy egy szó sem igaz belőle. Ezek után hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy milyen jelentések készületek korábban Őszödről: „Egy hároméves folyamatban készülnek ilyen-olyan jelentések, és 2009 decemberében lezárják a vizsgálatot, és készül egy zárójelentés. Ezt a zárójelentést nem hajlandó nyilvánosságra hozni a belügyminiszter, ehelyett ennek a három évnek a folyamatában készült ilyen-olyan jelentésekkel traktál minket, azért mert a zárójelentés államtitkot képez.” Gyurcsány szerint a most nyilvánosságra került jelentés nem Őszödöt összegzi, hanem a Rózsa-Floresről megtudott információkat, az ő ideológiai, politikai hátterét.

Az is kiderül a beszélgetésből, hogy bár ezt a végső jelentést Bajnai még 2009 decemberében titkosította, valahogy mégis Gyurcsány asztalán landolt. A Demokratikus Koalíció elnöke a titkosítás ellenére elárult három részletet ebből az összegző jelentésből: elsőként, hogy a hangfelvétel belülről, az MSZP-től jött, majd hogy a jelentés készítői nem tudják, ki volt a kiszivárogtató, harmadszor pedig azt, hogy a felvétel eljuttatását a sajtóhoz a Fidesz vezetői szervezték meg.

Gyurcsány végül arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz készült a 2006-os eseményekre, „provokált, és ügyet csinált”. Szerinte a Fidesz egy olyan szituációt szervezett és készített elő, amely végül a tévészékház ostromához vezetett. A volt kormányfő egészen odáig megy, hogy azt állítja, Orbán Viktor futballhuligánokkal szövetkezett, és Orbán kollégái szervezték a felvétel terjesztését és kiszivárogtatását, sőt a 2006-os őszi megmozdulásokat is.

A DK-elnök az interjú közepe táján kijelentette: „ha ez a történet nem jön elő 2006 szeptemberében, én nem emlékszem rá, hogy mondtam ilyen beszédet”. Ezt az állítását később is megismételte: „két hét múlva meg arra sem emlékeztem, hogy ilyen volt”. Nem sokkal később viszont már jelezte, az tisztán megvan neki, hogy az őszödi beszéd után „meg is tapsoltak, volt, aki könnyezett, én meg boldog voltam, hogy megszavaztattam velük a konvergenciaprogramot”.

Az emlékezetkiesés még furcsábbnak tűnik egy az Indexnek 2013 novemberében adott interjú fényében, amelyben még arra is emlékszik, hogy az ominózus őszödi beszéd előtt egy másikat is tartott. Erről azt nyilatkozta: „arról beszéltem, milyen mély reformok sokaságát kell az új ciklusban megcsinálni, és hogy erre másfél évig nem volt mód. Azt értékeltem úgy, hogy ahogy addig kormányoztunk, úgy nem érdemes.”

A bukott kormányfő azt is megosztotta az ATV-vel: „én akkor [a kiszivárogtatás után – a szerk.] nagyon nem éreztem magam bűnösnek. Egyébként ma sem. Ez egy átkozottul jó beszéd. A tartalmára – hogy egy másik országot kell csinálni – arra meg tök büszke vagyok a mai napig.” Gyurcsány egyébként az Indexnek korábban azt is nyilatkozta: az őszödi beszéd „a politikai krédóm, és mára bizonyos értelemben a Demokratikus Koalíció morális alapvetése is”. Sőt, azt is mondta, hogy az ő korszakváltása Balatonőszödön kezdődött.

Az ATV riportere az interjú során utalt arra a borítékra, amelyet Gyurcsány 2011-ben adott Mesterházynak három névvel, egy nőével és két férfiéval, szerinte ők szivárogtatták ki a beszédet. Gyurcsány erre reagálva azt mondta, nagyon el szeretné mondani, ki szivárogtatott, azt is hozzátette, azokat az embereket, akikre gondol „nem is nagyon kedveli sem emberként, sem politikusként”, de amíg nincs cáfolhatatlan bizonyítéka, addig nem fog előállni a nevekkel.

„Én nem egyszerűen szálka vagyok a Fidesz szemében, hanem maga a megkerülhetetlen gerenda. Politikai értelemben engem ők meg akarnak ölni; Sukoróval meg a bánat tudja, micsodával” – értékelte saját jelentőségét Gyurcsány. Azt is mondta: „az embernek időnként kell verekednie a politikában, én ezt néha még élvezem is”. Hozzátette: „az én lelkiismeretem a szivárogtatás tekintetében elképesztően tiszta. Itt valakik tisztességtelen játékot játszanak.” A politikus tagadta, hogy ő szivárogtatta ki a jelentést vagy hogy egyeztetett volna róla.

A szocialisták kevéssel 2006-os választási győzelmüket követően, május 26-án Balatonőszödön sereglettek össze kihelyezett frakcióülésre. Gyurcsány Ferenc újrázó kormányfő 25 perces beszédében egyebek között a következőket mondta: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. [ ] Nem csináltunk semmit négy évig. [ ] Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Gyurcsány két nappal a kihelyezett frakcióülés után előállt részletes politikai programjával, amely természetesen tartalmilag cseppet sem emlékeztetett a kampányban elmondottakra. A beszédről ezek után hónapokig – Gyurcsány lebukásáig – nem beszélt egyetlen MSZP-frakciótag sem.

Máig ismeretlen személy vagy személyek viszont szeptemberben jelentkeztek a Magyar Rádiónál, leadva a hazugságbeszéd 25 perces hangfelvételét. A rádió 2006. szeptember 17-én részleteket sugárzott a gyurcsányi szózatból, kevéssel ezt követően békés tiltakozók ezrei jelentek meg a Kossuth téren, követelve a kormányfő azonnali távozását. A tiltakozások rövidesen átterjedtek a tévé- és az MSZP-székház környékére, előbbi épületbe futballhuligánoknak kinéző, a Kossuth téri megmozduláson még nem jelen lévő alakok be is jutottak. Gyurcsány szeptember 22-én a CNN stúdiójában szerepelt, ahol azt kérdezték tőle: miért nem hagyta már előbb abba a hazudozást. A kormányfő azt közölte: „Abban a mondatban, amelyet idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. [ ] Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is.” (A videó azóta is Liar,  vagyis hazug címkével található meg a legnépszerűbb videómegosztón.)

Ebbe az időszakba esett 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplése is, az Astoriánál ünneplő békés fideszesek közé máig nem teljesen tisztázott körülmények közt lovas rendőrök vágtattak, és azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. Mások mellett Révész Máriusz országgyűlési képviselőt is összeverték.

2011 nyarán Gyurcsány – aki egy évvel a kétharmados választási bukás előtt átadta a kormánykereket bizalmasának, Bajnai Gordonnak – azt mondta, gyanítja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, neveket azonban nem mondott. Leírta a nevüket, és egy zárt borítékban átadta Mesterházy Attila pártelnöknek; az MSZP vezére újságírók előtt, olvasatlanul megsemmisítette a zárt borítékot. 2012 szeptemberében így már nyíltabban beszélt arról Gyurcsány, hogy egy nő és két férfi MSZP-s politikus állhat a kiszivárogtatás mögött. A DK 2013 tavaszán hivatalosan azon az állásponton volt, hogy ha a pártvezér „a végső bizonyosságot megszerzi, akkor haladéktalanul megosztja a nyilvánossággal”.

Az ősződi beszéd hátteréről még részletesebben itt olvashat.