Már az előző kormányok idején is keletkeztek arra vonatkozó információk a titkosszolgálatnál, hogy miként jutott el a sajtóhoz Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott beszéde – erre utalt Pintér Sándor a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi zárt ülése után. A belügyminiszter szerint azonban csak egy bizonyos pontig tudták visszakövetni a volt kormányfő előadásáról készült hanganyag útját.
– Az nem derült ki, ki hozhatta nyilvánosságra a beszédet – jelentette ki Pintér a Hír TV érdeklődésére. A Magyar Nemzet úgy tud- ja, a Gyurcsány-kormány idején elrendelt titkosszolgálati vizsgálat beazonosította Rózsa-Flores Eduardót mint akinek ténylegesen szerepe lehetett az őszödi beszéd sajtóhoz való eljuttatásában, ám tovább nem jutottak. Vagyis nem voltak arra vonatkozó értesülések, miként kapta meg a Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores az anyagot.
A hiányzó mozaikdarabokra a Laborc Sándor és Portik Tamás találkozóiról készült hanganyagok alapján nyilvánosságra hozott, anonimiziált jegyzőkönyvekben vannak adatok. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója Glemba Zoltánnal, az elhárítás műveleti támogató főosztályának vezetőjével 2008 nyarán beszélgetett a témáról, mielőtt az Energol jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vezetője, Portik Tamás megérkezett volna a fővárosi Menza étterembe. A két titkosszolgálati vezető négyszemközti eszmecseréje alapján arra lehet következtetni, hogy Szilvásy György volt titkosszolgálatokat irányító miniszter adott utasítást az őszödi hanganyaghoz hozzáférő informatikusnak, hogy adja át az azt tartalmazó CD-t egy rádiós újságírónak, akitől aztán eljutott a hanghordozó Rózsa-Flores Eduardóhoz. Glemba Zoltán arról is beszámolt Laborcnak, hogy Szilvásy milyen megfontolásból döntött a hanganyag terítése mellett. Az elhárítás ezredese szerint egy tanácsadói kör áll a kiszivárogtatás mögött. Ez a csoport ugyanis azon az állásponton volt, hogy Gyurcsány 2006. május 26-án, az MSZP parlamenti frakciójának zárt ülésén el- mondott szavai olyan „frenetikus” hatásúak voltak, hogy a választások (itt valószínűleg a 2006-os önkormányzati választásokat értette – a szerk.) közeledtével ebből politikai tőkét lehetne kovácsolni.
A szocialisták 2006-os választási győzelmüket kevéssel követően, május 26-án Balatonőszödön sereglettek össze kihelyezett frakcióülésre. Gyurcsány Ferenc újrázó kormányfő 25 perces beszédében többek között a következőket mondta: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. ( ) Nem csináltunk semmit négy évig. ( ) Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”
Gyurcsány kettő nappal a kihelyezett frakcióülés után előállt részletes politikai programjával, ami természetesen tartalmilag cseppet sem emlékeztetett a kampányban elmondottakra. A beszédről ezek után hónapokig (Gyurcsány lebukásáig) nem beszélt egyetlen MSZP-frakciótag sem.
Máig ismeretlen személy vagy személyek viszont szeptemberben jelentkeztek a Magyar Rádiónál, leadva az őszödi hazugságbeszéd 25 perces hangfelvételét. A rádió 2006. szeptember 17-én részleteket sugárzott a gyurcsányi szózatból. Kevéssel ezt követően békés tiltakozók ezrei jelentek meg a Kossuth téren, követelve Gyurcsány Ferenc azonnali távozását. A tiltakozások rövidesen átterjedtek az akkori tévé- és MSZP-székház környékére, előbbi épületbe futballhuligánoknak kinéző, a Kossuth téri megmozduláson még nem is jelen lévő alakok be is jutottak. Gyurcsány szeptember 22-én a CNN stúdiójában szerepelt, ahol azt kérdezték tőle: miért nem hagyta már előbb abba a hazudozást. A kormányfő akkor azt közölte: „Abban a mondatban, amit idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. ( ) Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is.” (A videó azóta is LIAR, vagyis hazug címkével található meg a legnépszerűbb videómegosztón.) Ebbe az időszakba esett 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplése is, az Astoriánál ünneplő békés fideszesek közé máig nem teljesen tisztázott körülmények közt lovas rendőrök vágtattak, és azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. Mások mellett Révész Máriusz országgyűlési képviselőt is összeverték.2011 nyarán Gyurcsány – aki egy évvel a kétharmados választási bukás előtt átadta a kormánykereket bizalmasának, Bajnai Gordonnak – azt mondta, gyanítja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, neveket azonban nem mondott. Leírta azokat, és egy zárt borítékban átadta Mesterházy Attila pártelnöknek; az MSZP vezére újságírók előtt, olvasatlanul megsemmisítette a zárt borítékot.
2012 szeptemberében így már nyíltabban beszélt arról Gyurcsány, hogy egy nő és két férfi MSZP-s politikus állhat a kiszivárogtatás mögött. Gyurcsány azóta is üzenget a formálódó ellenzéki összefogásnak: ha kihagyják belőle, kiteregeti a lapokat. Jelenlegi formációja, a DK hivatalosan azon az állásponton van, hogy ha a pártvezér „a végső bizonyosságot megszerzi, akkor azt haladéktalanul megosztja a nyilvánossággal”.
Bár a titkosítás alól feloldott jegyzőkönyvben kitakarták az ügyben érintett neveket, a Magyar Nemzet szerint a Gyurcsány mellett dolgozó kormányfői tanácsadókról lehet szó. A politikus a Hír TV-nek azt nyilatkozta, hogy „nem hiszi el”, hogy Szilvásynak köze lehetett a kiszivárogtatáshoz. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, illetőleg a körülötte lévő kommunikációs és politikai tanácsadók egészen a közelmúltig nem tudhatták, hogy éppen a Portik–Laborc-megbeszélésekről készült leiratokból áll majd össze egy olyan forgatókönyv, amely magyarázatot adhat Balatonőszöd titkára, arra, hogy – a Gyurcsány által hangoztatott szocialista árulással szemben – esetleg egy alapvetően téves politikai stratégiai döntés vezetett a rendszerváltozás utáni közélet legsúlyosabb kríziséhez. Április végén azonban a nemzetbiztonsági bizottság tagjai megismerhették a titkosszolgálati vezető Portik Tamással folytatott beszélgetéseinek eredeti hanganyagát. A testületnek a DK-s Vadai Ágnes is tagja, aki tájékoztathatta Gyurcsányt arról, hogy fordulat várható a kiszivárogtatással kapcsolatban – bár a miniszterelnök akár az anonimizált verzióból is kikövetkeztethette, hogy Őszödről is beszéltek Laborcék.
Szabó Bálint, aki a napokban a volt miniszterelnök pártjának tagjaként, az exkormányfőt előzetesen tájékoztatva lépett ki a nyilvánosság elé a kiszivárogtatás „koronatanújaként”, ezután Rózsa-Flores Eduardót állította a kulcspozícióba. Igaz, nem Gyurcsányra és Szilvásyra, hanem az MSZP akkori vezetőire, Katalinra, Ferencre és Imrére terelve a gyanút (a sajtó a három személyt Szili Katalinnal, Baja Ferenccel és Szekeres Imrével azonosította). Figyelemre méltó, hogy Szabó verziója – miként azt maga Gyurcsány is előadta – nagy átfedésben van azzal, ahogy Gyurcsány igyekszik magyarázni az őszödi kiszivárogtatást, de a volt kormányfő is várja még azt a cáfolhatatlan bizonyítékot, az utolsó mozaikdarabot, amely alapján teljes felelősséggel nyilvánosságra lehetne hozni, hogy kik adták ki a sajtónak 2006-os beszédét. A politikus ettől függetlenül időről időre a nyilvánosság elé áll saját információgyűjtésének eredményeivel. 2011 júniusában el is küldte egy nő és két férfi politikus nevét egy lezárt borítékban Mesterházy Attilának, hogy ezzel is segítse a szocialisták megtisztulási folyamatát, az MSZP elnöke azonban bedarálta a dokumentumot.
Szabó Bálint biztos benne, hogy napokon belül nyilvánosságra jutnak azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az MSZP felső vezetõi között kell keresni a kiszivárogtatókat. A Kossuth rádió kérdésére az állítólagos koronatanú azt mondta, nagyon bízik abban, hogy „tőle független szereplők, egymástól is akár független módon, az elkövetkező napokban, hetekben nyilvánosságra hozzák az üggyel kapcsolatos valamennyi ténybeli bizonyítékot”. Hozzátette, amennyiben az érintettek rövid határidőn belül mégsem hozzák nyilvánosságra az ügyben a saját szerepüket, akkor kénytelen lesz ezt maga megtenni.
Szabó egyébként tegnap Bárándy György ügyvéd lakására hirdetett sajtótájékoztatót. Erre végül a ház előtti utcasarkon került sor, az idős jogász meg sem jelent. A korábban a Heti Válasznak nyilatkozó DK-tag továbbra sem nevezte meg az általa 2006 nyarán, a kiszivárogtatás előtt Rózsa-Flores VI. kerületi Eötvös utcai lakásán látott három MSZP-s politikust – Katalint, Ferencet és Imrét. Kibővítette viszont a kiszivárogtatásban részt vevő politikusok körét, mint mondta, hat-nyolc személy összeesküvése következtében láthatott napvilágot a Gyurcsány-beszéd. Hozzátette, hétfőn „a titkosszolgálatokhoz” fordul, hogy az üggyel kapcsolatos információit hozzák nyilvánosságra. Szerinte ugyanis azokból összerakható, kikből áll a kiszivárogtatók köre. Hozzátette: úgy tudja, Rózsa-Flores 2006-ban már a titkosszolgálatok „látókörében” volt, a bolíviai származású férfi halálával kapcsolatban pedig arról beszélt, szerinte „előre kitervelt, aljas” gyilkosság történt. Szabó ismét üzent az általa vélt kiszivárogtatóknak: ha „napokon vagy heteken belül” nem állnak a nyilvánosság elé, úgy kénytelen maga elmondani mindazt, amit tud. Mivel most sem vált világossá, milyen ismeretei, bizonyítékai lehetnek, az állításainak hitelességét feszegető újságírói kérdésekre elmondta: Rózsa-Flores Eduardo alaposan dokumentálta a vele kapcsolatos eseményeket, azzal bizonyítani tudja igazát. Szabó beszélt Kiss Péterrõl, a Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjéről is. Ahogyan az a Magyar Nemzetben tegnap megjelent, Rózsa-Flores még KISZ-titkári múltjából jól ismerte az MSZP-s vezetőket, Kiss Péterrel pedig kimondottan jó viszonyt ápolt. Ezért (Szabó szerint) indokolt a szocialista politikus érintettsége. Ezzel kapcsolatban a DK-tag annyit mondott: neki is kellene „két mondatot mondania” az ügyben.
A Magyar Nemzet ismét megkérdezte a Kapu folyóirat főszerkesztőjét, Brády Zoltánt. Rózsa-Flores közeli munkatársa és barátja elmondta: elképzelhető, hogy a titkosszolgálatok vezetői között elhangzott csevejben megnevezett „T. Gy.” Tóth György, a Magyar Rádió munkatársa. Elmondta, amikor Rózsa-Flores megkapta a felvételt, napokon át keresték a főszerkesztőket, ám „senki nem merte” közzétenni a szöveget. Ezért később Rózsa-Flores ajánlotta a Magyar Rádiónál dolgozó újságírót, ahol végül a felvételt le is játszották. Ám a főszerkesztő állításának ellentmond, hogy a Laborc–Portik-találkozón elhangzott felvétel szerint Szilvásy utasítására Tóth György kapta meg a felvételt. Ezzel kapcsolatban Brády azt mondta, elképzelhető, hogy az anyagot több csatornán is megpróbálták kiszivárogtatni, így a Magyar Rádió tőlük már másodszorra kapta meg a felvételt.
A lap megkérdezte Tóth Györgyöt is, aki azonban nem ismerte el, hogy ő kapta volna meg a felvételt. Elmondása szerint azon a napon bent sem volt a rádióban, ráadásul aki ismeri a rádió szervezeti felépítését, jól tudja, hogy nem lehet minden következmény nélkül anyagokat kiszivárogtatni. Ahhoz legalább elnöki hozzájárulás kellhetett – mondta az újságíró.
