Az országgyűlési képviselő-választás a tavalyi törvénymódosítás miatt már csak egyfordulós, a választópolgároknak azonban továbbra is két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják.
Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt három héttel több mint 16 ezren tették meg.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 4-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 23 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.
A 106 egyéni választókerületben összesen 1561 jelölt indul, azaz átlagosan 14 jelölt közül választhatnak a voksolók; a Fidesz–KDNP, a baloldali összefogás, a Jobbik és az LMP valamennyi körzetben tudott jelöltet állítani, rajtuk kívül további 49 jelölőszervezet állított legalább egy jelöltet és 40 független jelölt is indul a választáson.
A választási bizottságok a héten jóváhagyták az egyéni választókerületek szavazólapjait, a jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A Nemzeti Választási Bizottság 18 pártlistát vett nyilvántartásba, és a héten jóváhagyta az országos pártlistás szavazólap képét (külön a magyarországi szavazásra és külön a levélben szavazásra), így azt már nyomtatják is.
A szavazólap A/3 méretű, és két sorban szerepelnek rajta a listák.
Az áprilisi választás további újdonsága, hogy országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 29-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 174 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe.
A levélben szavazóknak a jövő héten postázza a Nemzeti Választási Iroda a szavazási levélcsomagot, amelyben megtalálják a szavazólapot, a választó azonosításához szükséges nyilatkozatot, a kitöltési útmutatót, valamint egy kisebb borítékot a szavazatnak és egy nagyobbat a szavazatnak és a nyilatkozatnak. Azok a választók, akik azt kérték, személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken (erre március 22-étől lesz lehetőség), az NVB iránymutatása szerint el kell, hogy hagyják a külképviselet épületét, amíg kitöltik a szavazólapjukat és a nyilatkozatot.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínűleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ehhez az kell, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 6-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe.
Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-ig.
