Az ország húsz kormányhivatalában felállított rezsipontokon még mindig a nehezen értelmezhető számlázásra, átláthatatlan számlaképre, a „láthatatlan” megtakarításokra panaszkodnak leginkább az emberek – mondta el a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője a Ma reggelben. Németh Szilárd az M1 péntek reggeli műsorában hangsúlyozta: ha közérdekű bejelentés érkezik, akár egy számla alapján is, az felkerül a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amely 90 nap alatt kivizsgálja, és írásban válaszol. Eddig már ezer olyan ügy van, amely vizsgálatot követel, de ennél jóval többen keresték meg a január 13-ával működő ügyfélszolgálatokat, ahol tanácsot is kaphat bárki – tette hozzá.
A fideszes politikus cáfolta az önkormányzati tulajdonú nagykőrösi vagyonkezelő állítását, hogy a cég a rezsicsökkentés miatti kiadásnövekedés miatt került csődközeli helyzetbe. Az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók általában véve elavult technológiával, gyenge hatékonysággal dolgoznak, mindig pénzt kellett beléjük tolni, tavaly például 52 milliárd forintot pótoltak vissza így. Németh Szilárd szerint inkább arról van szó, hogy azok, akik ebből a rendszerből eddig kiválóan éltek, „vízfej menedzsmentet” tudtak fenntartani, most egyszerűen harcolnak a változások ellen – olvasható a Hirado.hu-n.
A kormány célja pedig egyértelmű: a cél, hogy a magyar családok, fogyasztók kapják a legolcsóbb energiát Európában, és ha ezt állami kézben lévő szolgáltatóval lehet elérni, így fogják teljesíteni a feladatot – hangoztatta Németh. Nem nonprofit szektorról beszélnek – hívta fel a figyelmet a rezsibiztos –, hanem „no profit”-ról, ami azt jelenti, a tisztes hasznot zsebre tevő szolgáltatóktól azt várják, a lakosságnak megfizethető energiát biztosítson, a profit jelentős részét pedig forgassák vissza a minőség és a biztonság fenntartására, és jusson k+f-re is.
Németh Szilárd, aki a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja, így részt vett csütörtökön a testület zárt ülésén, ahol állítólag felmerült, hogy Szilvássy György minisztersége idején iratok tűntek el. A politikus utóbbit a műsorban megerősítette, a titkosított anyagok miatt zárttá tett ülés azonban arra kötelezi, hogy nem mondhat többet, csak annyit: kiderült, Gyurcsány Ferenc korábbi állítása, hogy a belügyi tárcánál összekeverték az őszödi iratokat, egyszerűen nem igaz, és azt sem tudni, hogy teljes-e az az iratcsomag, amelybe a képviselők betekinthettek.
A kormány március 5-ei döntése értelmében a jövőben a teljesítmény- és hálózatbővítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérőhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a szolgáltatókat terheli.
A technológia korszerűsítése és a hatékonyság növelése további díjcsökkentés lehetőségét teremtheti meg a távhőellátásban – ezt már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára jelentette ki március 6-án.
A kormány a múlt héten, február 26-án döntött arról, hogy a mérőórákkal kapcsolatban felmerülő összes költséget a szolgáltatóknak kell ezentúl állniuk. A lépést azzal magyarázták, hogy ezek az órák a szolgáltatók tulajdonában vannak, a kormányszóvivő megfogalmazása szerint tehát abszurd, hogy a fogyasztók fizetik a költségeket.
Ismert, ebben az évben három lépésben csökken tovább a rezsi: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szeptember 1-jétől 5,7, a távhőért október 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni.
Kattintson a rezsicsökkentés korábbi lépéseinek krónikájáért!
