Aradszki felidézte azt is: felszólították a Kúriát a jogi helyzet megvizsgálására, amit az részben megtett. Az Alkotmánybíróság döntése szerint pedig a kormány, illetve a parlament jogosult törvényalkotás útján, bizonyos feltételek mellett belenyúlni a megkötött szerződésekbe – jelezte a kormánypárti politikus, aki az új Országgyűlés megalakulása után gyors döntéseket helyezett kilátásba.
Ismert, a munkáltatók március 22-től adhatják ötmillió forintos keretig adó- és járulékmentesen a lakás-hiteltörlesztésre, illetve vásárlásra szóló segítséget a munkavállalóknak. A lépésről Varga Mihály elmondta: két érdemi céljuk van, egyrészt segíteni a hiteleseknek, akik lakásépítésre vagy lakásvásárlásra vettek fel hitelt, másrészt azt szeretnénk elérni, ha a munkáltatók ezzel a támogatással hatást tudnának gyakorolni majd az építőiparra, illetve az ingatlanpiacra.
Öt év alatt ötmillió forintot tud egy munkaadó adni a munkavállalójának lakáscélú hitelekre, ez azt jelenti, hogy havi szinten 80 ezer forintos támogatásra van lehetőség adómentesen. „Abban bízunk, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol erre anyagi lehetőség lesz, ott a munkáltató és a munkavállaló is élni fog ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A kormány mozgásterét szélesíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések.
