Erről a kormánypárti politikus beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Kifejtette: reményeik szerint – ha további kormányzásra kapnak felhatalmazást – olyan viszonyrendszert lehet kialakítani, hogy megszűnnek a devizahitelezési szerződések és forintalapú elszámolás lesz.
A devizahitel-szerződéseknek azokat a kikötéseit írhatja át az Országgyűlés, amelyek durván sértik a fogyasztók érdekeit – így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek az igazságügyi tárca államtitkára.
Az Azénpénzem.hu kiszámolta, hogy egy átlagos devizahiteles törlesztője 15 százalékkal csökkenne, ha az egyoldalú kamatemelést és az árfolyamrést is végképp eltörölnék. Más megoldással is kalkuláltak.
Kivezethetők a devizahitelek, de csak hosszabban elhúzódó folyamat eredményeként. Szakértők egyetértenek abban, hogy a kölcsönök azonnali, végtörlesztéshez hasonló leépítése hatalmas sokkot jelentene, gyengítené a forintot s visszavetné a gazdaságot. Az árfolyamgátrendszerbe viszont érdemes beszállni, mert abból a később bevezetendő megoldásokra is át lehet nyergelni.
Aradszki felidézte, hogy 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, 735 ezer devizaszerződés volt, azaz ennyi lakóingatlan sorsa volt bizonytalan. Ez minimálisan is 1,5 millió ember létfeltételeit veszélyeztette – folytatta a kormánypárti politikus –, aki szerint ennek a jelenségnek az elindítói a Gyurcsány–Bajnai-kormányok voltak.
Emlékeztetett arra, hogy több lépcsőben igyekeztek segítséget nyújtani a bajba jutottaknak. Elsőként említette a végtörlesztést, amivel 180 ezer család élt, majd kitért az árfolyamgátra, amely 169 ezer ingatlant érintett. Jelenleg 28 milliárd forintot tesz ki az a kamatösszeg, aminek megfizetése alól a devizaadósok mentesültek – jelezte. Szólt arról, hogy fenntartották a kilakoltatási moratóriumot, és kitért arra is, hogy közel 6 ezer ingatlan árverezésére lennének jogosultak a pénzintézetek. Belépett a rendszerbe az eszközkezelő is, amely azoknak igyekszik segítséget adni akik a végtörlesztésben nem tudnak részt venni. Ez mintegy 15 ezer lakost érint – mondta a KDNP-s politikus.
Aradszki felidézte azt is: felszólították a Kúriát a jogi helyzet megvizsgálására, amit az részben megtett. Az Alkotmánybíróság döntése szerint pedig a kormány, illetve a parlament jogosult törvényalkotás útján, bizonyos feltételek mellett belenyúlni a megkötött szerződésekbe – jelezte a kormánypárti politikus, aki az új Országgyűlés megalakulása után gyors döntéseket helyezett kilátásba.
Ismert, a munkáltatók március 22-től adhatják ötmillió forintos keretig adó- és járulékmentesen a lakás-hiteltörlesztésre, illetve vásárlásra szóló segítséget a munkavállalóknak. A lépésről Varga Mihály elmondta: két érdemi céljuk van, egyrészt segíteni a hiteleseknek, akik lakásépítésre vagy lakásvásárlásra vettek fel hitelt, másrészt azt szeretnénk elérni, ha a munkáltatók ezzel a támogatással hatást tudnának gyakorolni majd az építőiparra, illetve az ingatlanpiacra.
Öt év alatt ötmillió forintot tud egy munkaadó adni a munkavállalójának lakáscélú hitelekre, ez azt jelenti, hogy havi szinten 80 ezer forintos támogatásra van lehetőség adómentesen. „Abban bízunk, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol erre anyagi lehetőség lesz, ott a munkáltató és a munkavállaló is élni fog ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A kormány mozgásterét szélesíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések.
Azoknak az ügyfeleknek, akik lakásvásárláson gondolkodnak, jó alternatíva lehet az állami kamattámogatott hitel. Ennek lényege, hogy az úgynevezett otthonteremtő hitelhez járó kamattámogatás nem csökkenő, hanem fix mértékű a kölcsön futamidejének első öt évében.
