Szél Bernadett: Biztosan bejut az LMP

Az LMP társelnöke ugyanakkor úgy véli, 2010-es választási eredményük megismétlése már siker lenne. Interjú.

– Sokszor elmondták, hogy ellenzéki szerepre készülnek, ám az elmúlt négy évben szinte csak azt lehetett hallani, hogy az ellenzék tehetetlen. Miért érné meg így egy választónak önökre adni a voksát?
– Magyarország szempontjából létfontosságú, hogy ott legyünk a parlamentben: ez a hely jobbat érdemel annál, hogy Orbán, Gyurcsányék és Vona vitatkozzon a jövőnkről. Az egyedüli olyan erő vagyunk, amely 21. századi megoldásokat javasol, és a záloga lehet annak, hogy kikerüljünk a mocsárból, amelyben a régi elit tart minket. Elengedhetetlen az is, hogy a mindenkori kormányt kontrolláljuk. Az elmúlt négy év sokkal rosszabb lett volna, ha az LMP nincs bent az Országgyűlésben.

– Az üléstermi molinók és a szirénázás hiányára gondol?
– Nagyon sok olyan ügy volt, amely az LMP-nek köszönhetően volt téma a Házban. Elég csak a NAV-botrányra gondolni vagy az ügynökkérdésre, amelyet Schiffer András teljes kitartással visz. Itt említeném még a nők politizálásának ügyét is – amelyet rajtunk kívül senki sem képvisel hitelesen –, nem utolsósorban pedig a paksi bővítést. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon hiteles egy Paks elleni küzdelemben? Mi következetesen képviseltük az álláspontunkat. Perben állunk a Magyar Villamos Művekkel, a kormánnyal és Paks II.-vel is, amiért az ország nem ismerheti meg a gazdasági háttértanulmányokról és környezeti hatásfelmérésről szóló anyagokat vagy épp a kommunikációs költéseket.

– Paks termeli az ország áramellátásának 40 százalékát, az önök által szorgalmazott megújuló energia fejlesztése szakértők szerint sokkal drágább.
– 2009-ig volt drágább a megújuló energia. Azóta folyamatosan csökken az ára, a nukleáris energiáé viszont nő. De a lényeg az, hogy két út van Magyarország előtt. Az egyik az atomenergia útja, amely bevisz minket Moszkvába, és odaköt a külföldi hatalmakhoz. A nukleáris energia elavult technológia, veszélyes és egyre drágább. Ehhez képest vannak olyan kutatások, amelyek szerint 2040-ig ki tudnánk szállni az atomenergiából, ha a megújuló energiákra koncentrálnánk végre. Saját számításaik szerint 2020-ig 50-60 ezer munkahelyet lehetne teremteni közvetlenül, és közvetetten még legalább ennyit.

– Mindezt miből?
– Kutatások alapján 2600 milliárd forintból elő lehetne állítani nap- és szélenergiából azt a kapacitást, amelyet a paksi erőmű tervezett két új blokkja termelne. Ezt uniós forrásokból és a szén-dioxid-kvótából is lehetne finanszírozni a következő években. Létrehoznánk egy 200 milliárdos pénzügyi alapot is, amelyből a háztartások tudnának pályázni a házak szigetelésére.

– Választási programjukban azt írják, hogy a rezsikiadásokat az energiatakarékossággal csökkentő intézkedéseknek elsősorban a leginkább rászorulókat kell megcélozniuk. Ez hogyan érintené az eddigi rezsicsökkentéseket?
– A rezsicsökkentésnek nevezett rezsiblöffel kapcsolatban mi már kifogásoltuk, hogy igazságtalan. Az ingatlanállomány 60-70 százaléka családi ház, mi ezek leszigetelését támogatnánk éppen a fent említett alapból egy normatív támogatási rendszerben. Ez azt jelenti, hogy akár önerő, vagyis befizetés nélkül vehetnék igénybe a családok.

– A programjukban szó esik a devizahitelesekről is. Mit tennének?
– A devizahitel-szerződés szerintünk hibás termék, és az államnak kötelessége mindenkinek segítséget nyújtani. Aláírásokat gyűjtünk korábbi javaslatunk mellett, hogy bírósági papír nélkül senkit se lehessen kilakoltatni az otthonából, hogy a bíróságok minden eléjük kerülő szerződést érdemben vizsgáljanak, hogy többé senki se kerülhessen hitelcsapdába. Másrészt védenénk a nehéz helyzetbe került adósokat számos intézkedéssel, ilyen a védett számla, az adósságplafon és a faktorálás megtiltása.

– Olyan szépen hangzó ígéretek is szerepelnek a programjukban, mint a gyermekéhezés felszámolása. Ezt hogyan tervezik?
– A gyermekéhezést lehetne szerintem a leggyorsabban felszámolni. Az egyik legfontosabb, hogy a jelenleginél többet kellene fordítani a nyári szociális gyermekétkeztetésre, hogy ne csak a rászoruló gyermekek ötödének jusson.

– Átalakítanák az adózási rendszert is. Hogyan?
– Mi három személyijövedelemadó-kulcsot vezetnénk be. A minimálbért keresők 12 százalékkal, az átlagbért keresők 24 százalékkal adóznának, afölött pedig 36 százalékos lenne az adókulcs. Számításaink szerint így a legkevesebbet keresőknek 23 ezer forinttal maradna több a pénztárcájukban, egy átlagbérből élőnek pedig 12-13 ezer forinttal több jutna. Emellett a „szennyező fizet” elve alapján adóztatnának a környezetszennyező tevékenységeket is.

– Programjuk számos olyan elemet tartalmaz, amelyhez milliárdok, százmilliárdok kellenének. Az viszont nem derül ki, hogy honnan vennének el ennyit.
– Minden évben volt alternatív költségvetésünk, amely a rendelkezésre álló forrásokat használja fel, csak éppen máshogy. Az általunk szorgalmazott összegek egy részét éppen az adózási rendszer átalakításából finanszíroznánk. De ott vannak az uniós források, és a stadionépítések leállítása is hatalmas összegeket jelentene. Arról nem is beszélve, hogy mennyi pénzt lehetne az országra költeni, ha a korrupció, például a NAV-ügy nem szívná tovább az ország vérét.