– Az LMP-t még a kampányfinisben is öt százalék körül mérik a kutatások, ki alatta, ki felette kicsivel. Mit gondol, bejutnak a parlamentbe?
– Én biztosra veszem, hogy bejutunk. A tendencián is az látszik, hogy erősödünk, és egyre többen támogatnak minket. Ezt tapasztaljuk is, a választások közeledtével folyamatosan nő azok száma, akik felkeresnek minket, odajönnek hozzánk az utcán, a kitelepüléseken.
– Szinte már közhelyszerű, hogy az LMP nem létezik vidéken. Schiffer Andrással együtt országjárásba kezdtek; van közönségük vidéki városokban, falvakban?
– Közhely, de nem igaz. A fővárosi és vidéki jelenlétünk egyre inkább kiegyenlítődik. Schiffer Andrással együtt valóban bejárjuk az országot, minden megyébe ellátogatunk, s az országos listán befutó helyen lévők is országjárásba kezdtek. Az a benyomásom, és a közvélemény-kutatásokból is az rajzolódik ki, hogy vidéken is erősödtünk. Az emberekhez ugyanis eljutott az az üzenetünk, hogy nincs erős Magyarország erős vidék nélkül.
– Az egyéni jelöltjeik mégis csak az utolsó napokra gyűjtötték össze körzetenként az induláshoz szükséges mindössze ötszáz ajánlást.
– Nekünk nincs százezer „önkéntesünk”, mi saját magunknak gyűjtöttük az aláírásokat. Azt tudtuk, hogy meglesznek a szükséges számú ajánlások, és ennyi volt a cél. Nem csináltunk ebből presztízskérdést.
– Olyan húzónevek nélkül vágtak bele a kampányba, mint Vágó Gábor, Osztolykán Ágnes, és említhetnénk az országos listán az első 12 helyről kiszorult Mile Lajost is. Nem hiányoznak?
– Természetesen hiányoznak, de tisztelem a társaim döntését. A parlamentben kétharmad fogadott bennünket, és nagyon kemény volt az elmúlt négy év. Megértem, ha valaki ezután inkább mással szeretne foglalkozni. Ági és Lajos, de Ertsey Kata is részt vesz a kampányban, ilyen módon továbbra is velünk van.
– Milyen választási eredménnyel lenne elégedett?
– Mondjuk ha megismételnénk a 2010-es eredményt, az szép teljesítmény lenne. Számomra az a nagy kérdés, hogy hány fős lesz a frakciónk. Egy LMP-s képviselő elég dolgos, és minél többen vagyunk, annál több ügyet tudunk felvállalni.
– Sokszor elmondták, hogy ellenzéki szerepre készülnek, ám az elmúlt négy évben szinte csak azt lehetett hallani, hogy az ellenzék tehetetlen. Miért érné meg így egy választónak önökre adni a voksát?
– Magyarország szempontjából létfontosságú, hogy ott legyünk a parlamentben: ez a hely jobbat érdemel annál, hogy Orbán, Gyurcsányék és Vona vitatkozzon a jövőnkről. Az egyedüli olyan erő vagyunk, amely 21. századi megoldásokat javasol, és a záloga lehet annak, hogy kikerüljünk a mocsárból, amelyben a régi elit tart minket. Elengedhetetlen az is, hogy a mindenkori kormányt kontrolláljuk. Az elmúlt négy év sokkal rosszabb lett volna, ha az LMP nincs bent az Országgyűlésben.
– Az üléstermi molinók és a szirénázás hiányára gondol?
– Nagyon sok olyan ügy volt, amely az LMP-nek köszönhetően volt téma a Házban. Elég csak a NAV-botrányra gondolni vagy az ügynökkérdésre, amelyet Schiffer András teljes kitartással visz. Itt említeném még a nők politizálásának ügyét is – amelyet rajtunk kívül senki sem képvisel hitelesen –, nem utolsósorban pedig a paksi bővítést. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon hiteles egy Paks elleni küzdelemben? Mi következetesen képviseltük az álláspontunkat. Perben állunk a Magyar Villamos Művekkel, a kormánnyal és Paks II.-vel is, amiért az ország nem ismerheti meg a gazdasági háttértanulmányokról és környezeti hatásfelmérésről szóló anyagokat vagy épp a kommunikációs költéseket.
– Paks termeli az ország áramellátásának 40 százalékát, az önök által szorgalmazott megújuló energia fejlesztése szakértők szerint sokkal drágább.
– 2009-ig volt drágább a megújuló energia. Azóta folyamatosan csökken az ára, a nukleáris energiáé viszont nő. De a lényeg az, hogy két út van Magyarország előtt. Az egyik az atomenergia útja, amely bevisz minket Moszkvába, és odaköt a külföldi hatalmakhoz. A nukleáris energia elavult technológia, veszélyes és egyre drágább. Ehhez képest vannak olyan kutatások, amelyek szerint 2040-ig ki tudnánk szállni az atomenergiából, ha a megújuló energiákra koncentrálnánk végre. Saját számításaik szerint 2020-ig 50-60 ezer munkahelyet lehetne teremteni közvetlenül, és közvetetten még legalább ennyit.
– Mindezt miből?
– Kutatások alapján 2600 milliárd forintból elő lehetne állítani nap- és szélenergiából azt a kapacitást, amelyet a paksi erőmű tervezett két új blokkja termelne. Ezt uniós forrásokból és a szén-dioxid-kvótából is lehetne finanszírozni a következő években. Létrehoznánk egy 200 milliárdos pénzügyi alapot is, amelyből a háztartások tudnának pályázni a házak szigetelésére.
– Választási programjukban azt írják, hogy a rezsikiadásokat az energiatakarékossággal csökkentő intézkedéseknek elsősorban a leginkább rászorulókat kell megcélozniuk. Ez hogyan érintené az eddigi rezsicsökkentéseket?
– A rezsicsökkentésnek nevezett rezsiblöffel kapcsolatban mi már kifogásoltuk, hogy igazságtalan. Az ingatlanállomány 60-70 százaléka családi ház, mi ezek leszigetelését támogatnánk éppen a fent említett alapból egy normatív támogatási rendszerben. Ez azt jelenti, hogy akár önerő, vagyis befizetés nélkül vehetnék igénybe a családok.
– A programjukban szó esik a devizahitelesekről is. Mit tennének?
– A devizahitel-szerződés szerintünk hibás termék, és az államnak kötelessége mindenkinek segítséget nyújtani. Aláírásokat gyűjtünk korábbi javaslatunk mellett, hogy bírósági papír nélkül senkit se lehessen kilakoltatni az otthonából, hogy a bíróságok minden eléjük kerülő szerződést érdemben vizsgáljanak, hogy többé senki se kerülhessen hitelcsapdába. Másrészt védenénk a nehéz helyzetbe került adósokat számos intézkedéssel, ilyen a védett számla, az adósságplafon és a faktorálás megtiltása.
– Olyan szépen hangzó ígéretek is szerepelnek a programjukban, mint a gyermekéhezés felszámolása. Ezt hogyan tervezik?
– A gyermekéhezést lehetne szerintem a leggyorsabban felszámolni. Az egyik legfontosabb, hogy a jelenleginél többet kellene fordítani a nyári szociális gyermekétkeztetésre, hogy ne csak a rászoruló gyermekek ötödének jusson.
– Átalakítanák az adózási rendszert is. Hogyan?
– Mi három személyijövedelemadó-kulcsot vezetnénk be. A minimálbért keresők 12 százalékkal, az átlagbért keresők 24 százalékkal adóznának, afölött pedig 36 százalékos lenne az adókulcs. Számításaink szerint így a legkevesebbet keresőknek 23 ezer forinttal maradna több a pénztárcájukban, egy átlagbérből élőnek pedig 12-13 ezer forinttal több jutna. Emellett a „szennyező fizet” elve alapján adóztatnának a környezetszennyező tevékenységeket is.
– Programjuk számos olyan elemet tartalmaz, amelyhez milliárdok, százmilliárdok kellenének. Az viszont nem derül ki, hogy honnan vennének el ennyit.
– Minden évben volt alternatív költségvetésünk, amely a rendelkezésre álló forrásokat használja fel, csak éppen máshogy. Az általunk szorgalmazott összegek egy részét éppen az adózási rendszer átalakításából finanszíroznánk. De ott vannak az uniós források, és a stadionépítések leállítása is hatalmas összegeket jelentene. Arról nem is beszélve, hogy mennyi pénzt lehetne az országra költeni, ha a korrupció, például a NAV-ügy nem szívná tovább az ország vérét.
