A Kúria egy nappal korábban tudatta, hogy lesz jogegységi eljárás. Wellmann Györgynek, a polgári kollégium vezetőjének indítványára Darák Péter, a Kúria elnöke december 16-ára összehívta a jogegységi tanács ülését, mely nagyrészt a Kúria polgári kollégiumának bíráiból állt, elnöke pedig Darák Péter volt.
December 16-án meghozott jogegységi döntésében a Kúria többek között azt mondta ki, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Ugyanis a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamattal devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A decemberi döntés szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. Ugyanakkor a pénzintézet tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és következményeire. A döntés kitért arra is, hogy elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni. Ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
Június 3-án a Kúria egy egyedi ügyben, a Kásler házaspár által az OTP ellen indított polgári perben kimondta, hogy tisztességtelenek és érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések, azok helyett a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.
A Kúria indoklása szerint az árfolyamréssel a pénzintézeteknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen. Továbbá a vitatott szerződés árfolyamrésre vonatkozó pontjai az átlagos fogyasztó által nem követhetők, az ügyfél csak nehezen látja át az őt terhelő kötelezettségeket. A Kúria Kásler-ügyben hozott döntése után tartott sajtótájékoztatón Wellmann György elmondta, hogy az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze 1-2 százalékra tehető.
