Illyés szerint ez abból is látszott, hogy sokan inkább sorban álltak, hogy személyesen adhassák le voksukat a konzulátusokon, mintsem hogy feladják postán. A politológusok mindazonáltal megállapították: nem sikerült kivenni a külhoni magyarok kérdését a magyar belpolitikából, mert Magyarországon sokan a Fidesz kétharmados parlamenti többségét és az LMP parlamentbe jutásának billegését is a kedvezményesen honosított magyarok szavazataival magyarázták.
Az erdélyi magyar választói viselkedésről a Mensura Transylvanica műhely szervezett fórumot a Tusványos néven emlegetett szabadegyetemen, amelyen a magyar országgyűlési választáson kívül az európai parlamenti választás eredményét és a küszöbön álló román is elnökválasztás kilátásait is kielemezték a meghívott szakértők. Az EP-választásokról ifjabb Toró Tibor, a Sapientia oktatója úgy vélekedett: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,3 százalékos eredményét megpróbálta úgy szépíteni, hogy Tőkés László EP-képviselő nélkül is közel volt a harmadik mandátum megszerzése. Valójában távol állt attól a 8,9 százalékos eredménytől, amelyet a Tőkés László vezette Magyar Összefogás lista 2009-ben produkált.
Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakértője a novemberi román elnökválasztásról úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jövője múlhat azon, indít-e saját jelöltet, miután az EP-voksolást kihagyta. Azt mondta: aligha vádolhatják majd az EMNP-t azzal, hogy miatta nem lett Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje Románia elnöke, és a választással országos ismertségre tehet szert a néppárt esetleges jelöltje.
A politológusok egyetértettek abban, hogy nagy valószínűséggel Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis liberális pártelnök kerül be a második fordulóba. Úgy vélekedtek, ezzel nehéz helyzetbe kerül a kormányon lévő RMDSZ, mert szerintük az erdélyi-partiumi magyarok nem fognak Pontára szavazni, bárhogy is döntene a párt.
