„A munkahelyek védelme nemzetünk védelme is”

Ha egy ország nem védi a termőföldjét, nem védi a foglalkoztatás zömét biztosító kisüzemi gazdálkodókat, akkor lakatlanná válik.

MNO
2014. 09. 19. 15:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha egy ország nem védi a termőföldjét, nem védi a foglalkoztatás zömét biztosító kisüzemi gazdálkodókat, ha nem gondoskodik az ipari kapacitásának megőrzéséről, akkor lakatlanná válik – mondta Lezsák Sándor A parasztsors – magyar sors címmel a Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75. és Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere halálának első évfordulója alkalmából rendezett ülést megnyitó beszédében. Kijelentette: „ha mi nem lakjuk be az országot, akkor majd jönnek mások belakni, azaz a munkahelyek védelme egyben a lakóhelyeink védelme és egyben az országunk, nemzetünk védelme is.”

Lezsák Sándor azt mondta, hogy kormánypárti parlamenti képviselőként – „a kétharmados történelmi felelősségre és lehetőségre” tekintettel – kiemelten fontosnak tartja a népi mozgalom eszményeinek követésében azt, amit az Orbán-kormányzat végzett a vidéki Magyarország, a mezőgazdaság, a gazdatársadalom és mindezzel együtt a magyar vidék kulturális, erkölcsi értékeinek újjáélesztésére. Magyarországon eltűnt vagy szinte mérhetetlen csekélységűre csökkent az a hagyományos paraszti réteg, amely az elmúlt évszázadokban a magyar anyanyelvnek, a népművészetnek, a vallási szokásoknak, egy takarékos és dolgos életformának, kiegyensúlyozott életvitelnek és életszemléletnek a patrónusa volt – mondta. Ezzel párhuzamosan vált látványossá, hogy vesztettünk a népi kultúránkból, mértékletes fogyasztói magatartásunkból, család- és gyermekszeretetünkből – fűzte hozzá.

„Az elmúlt hatvan-hatvanöt év szocialista, liberális politikája is siettette ezt a folyamatot” – fogalmazott, majd úgy folytatta: ez a politika a földek kollektivizálása révén érdemben megszüntette a paraszti földtulajdont, kultúrpolitikájában mellőzte, „nacionalista melegágynak” vélelmezte a népi kultúrát, megfosztotta működési feltételeitől a keresztény egyházakat, tudatosan verte szét a család intézményét. A hagyományos paraszti világnak a kegyelemdöfést a szocialista diktatúra erőszakos kollektivizálása, a kirívóan magas közterhek, a kuláklisták, az elkobzások és a börtönökbe, táborokba deportált parasztok százezrei adták meg – mondta.

Horváth János, a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a parasztság politikai képviseletének megszervezéséről, a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást. Felidézte, hogy a szövetséget belügyminisztériumi engedéllyel 1941-ben jegyezték be, és 1948-ban szűnt meg, 1944 és 1946 között pedig nagy szerepet töltött be, választ adott arra, hogy az ország merre akar menni.

Somodi István ügyvéd, a Szárszó Baráti Kör elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a földtulajdon nemzeti kereteit szétrúgja az idegen vállalkozó tőke, a hazájában a földjével egybeforrt paraszt már csak az üzemszerű, gyáripari mezőgazdaság kiszolgáló személyi állománya lett. Azt mondta, ma a mezőgazdaság népessége reménykedő, egyben válságos korszakot él át. „Új lehetőségek is nyílnak meg előtte, mert durva tények is dörömbölnek a sorsa iránt ma is jórészt közömbös társadalom lelkiismeretének ablakán” – fogalmazott.

Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár azt mondta, a Dózsa György személye körül kialakult ellentmondó vélekedéseket az is okozza, és a jelentőségét azért is nehéz megítélni, mert az 1514-es parasztháború előzményeit és hatásait hiányosan tárták fel. A parasztháború utóélete az, hogy Werbőczy kizárta a parasztokat a nemzetből.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója Für Lajosra emlékező előadásában elmondta, a történész, politikus cselekvő részese volt minden megmozdulásnak, amelyről úgy vélte, hogy hazája sorsa jobbra fordulhat általa. A politikába belefáradva életének utolsó szakaszában visszamenekült a tudományos munkához. Emlékeztetett, hogy Für Lajos megírta a parasztság sok évszázados történetét.

Für Lajos tavaly október 22-én halt meg, 82 évesen. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja volt, 1990 és 1994 között az Antall-, majd a Boross-kormányban volt honvédelmi miniszter. Az ülés keretében kora este kerekasztal-beszélgetést rendeznek Für Lajos Búcsú a parasztságtól című művéről. A rendezvényhez kapcsolódóan reggel Dózsa György a képzőművészetben címmel nyílt kiállítás a filmszínházban, este pedig műsorra tűzik a Dózsa-témát földolgozó Ítélet című filmet, Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor alkotását. A BGA emlékülését a Mika Sándor Egyesület szervezte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.