Kitüntetést kapott Serédi Jusztinián és Lékai László

A második világháború idején a magyarországi lengyel menekülteknek nyújtott segítségükért kapták.

Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok fogták el és adták át a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték – hangzott el a méltatásban. Kitüntetését a Kudar család képviselője vette át.

A díjak átadása után Roman Kowalski köszöntőjében arról beszélt, hogy a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelten fontos fejezete volt, amikor 75 évvel ezelőtt, a második világháború kitörését követően Magyarország befogadta a lengyel menekülteket. Úgy fogalmazott, ezen a fontos napon „kötelességünk, hogy újból megemlékezzünk a magyar egyház különleges szerepéről”.

A nagykövet emlékeztetett arra is, hogy a lengyel–magyar barátság több mint ezer évvel ezelőtt éppen a katolicizmusra támaszkodva kezdett kiépülni, és ezer éven keresztül a katolikus egyház és a közös értékek erősítették és ápolták ezt a barátságot. A második világháborúban Lengyelország újra számíthatott a magyar katolikus egyház támogatására. Erdő Péter beszédében a kitüntetettekkel kapcsolatban hangsúlyozta, ezek az emberek sötét időkben, nehéz körülmények között világosságot sugároztak maguk körül.

Serédi Jusztiniánról a bíboros elmondta, sok mindent írtak róla a történelemkönyvekben, de életének ezt az aspektusát viszonylag kevesen emlegetik, pedig „mélységesen dokumentált és nagyon fontos”. Kiemelte, Serédi Jusztinián az embermentésben, a lengyel menekültek gondozásában és más üldözöttek megmentésében is központi szerepet töltött be Magyarországon. Élete mindig a kiszolgáltatott, a gyönge emberek mellett folyt – tette hozzá.