A most 27 éves S. Ábel a vád szerint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen több diáktársának megölésére készült 2006 és 2010 között. Az elsőfokú bíróság kétrendbeli emberölés előkészülete miatt ítélte el, nem pedig – mint a vádiratban szerepelt – huszonkettő miatt. S. Ábel volt az is, aki 2013 augusztusában több lövést leadott a budapesti Móricz Zsigmond körtéren és ottani gyorsétteremben.
A vádlott jogi hivatkozással teli felszólalásában a bűnüldöző hatóságok eljárását kritizálta, az utolsó szó jogán pedig annyit mondott: „máig nem fér a fejembe, hogy bűnös lennék”.
A másodfokú bíróság alapjaiban változtatta meg az élet elleni cselekmény és a garázdaság minősítését, és mindezt a jóval enyhébben büntetendő közveszéllyel fenyegetésként értékelte. Nehrer Péter tanácselnök szóbeli indoklásában kitért arra is, hogy S. Ábel beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott, ami szintén indokolttá teszi a büntetés enyhítését.
Az indoklásban elhangzott, hogy az elkövető narcisztikus, infantilis, szerepelni vágyó személyiség, aki úgy érezte, nem kapja meg a megfelelő figyelmet, ezért híresztelte magáról szóban, levélben és az interneten, hogy „nagy tettre készül, őt komolyan kell venni”, ilyen butaságokat azonban naponta lehet olvasni.
A bíró azt mondta: az eljárás hátterében az is meghúzódhat, hogy a magyarok próbálnak szert tenni egy tömeggyilkosságra készülő elkövetőre, abból a megfontolásból, hogy „mi sem vagyunk alábbvalóak, mint más nemzetek, ahol ilyen cselekmények történnek”, és ebben a média is közreműködik. Sajnálatos, ha a bűnüldöző hatóságok és a bíróság partner mindebben – tette hozzá.
Felidézte, hogy a Rákosi-rendszer idején voltak olyan esetek, amikor valakit azért ítéltek el sok évre, amit gondolt vagy leírt. Ma ez ugyanolyan abszurd lenne, mint ha emberölésért vonnának felelősségre egy apát, aki „Agyonütlek, fiam!” felkiáltással ütésre emeli a kezét. S. Ábel esetében komolynak, konkrétnak és közvetlennek csupán a közveszéllyel fenyegetés tekinthető, az emberölés előkészülete nem – jelentette ki.
A nagymama sérelmére évekkel korábban elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy az elkövető megbánta tettét, a sértett pedig megbocsátott neki.
A bíróság jelentősen mérsékelte a bűnügyi költséget, kimondta, hogy az ötven nap szellemi munkakörben letöltendő közérdekű munkát S. Ábel évekig tartó előzetes letartóztatásával és házi őrizetével letöltöttnek kell tekinteni, mi több, még neki jár kártérítés.
