A tárcavezető csütörtökön egy budapesti konferencián azt mondta: a döntések révén többek között megerősödik az 5. cikkely szerinti reagálóképesség, valamint a NATO infrastruktúrája a keleti szárnyakon, s így Magyarország és Közép-Európa katonai biztonsága is megerősödik. Mindehhez sok munkára lesz szükség a tagállamok részéről – tette hozzá.
Az Afganisztánban jövő januárban kezdődő új NATO-misszióhoz Magyarország több mint száz katonával járul hozzá, 2015 és 2017 között pedig évi 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők finanszírozását – mondta a honvédelmi miniszter.
A Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett konferencián Hende Csaba kijelentette: az afganisztáni művelet a szövetség történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt, és a walesi NATO-csúcson az állam- és kormányfők sikeresnek értékelték a missziót.
Hende Csaba szerint túlzás nélkül elmondható, hogy az elmúlt években jelentős negatív változáson ment keresztül a biztonsági környezet. Erre példaként említette a honvédelmi miniszter a Krím félsziget annektálását, az ukrán válságot, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödését és térnyerését. Hozzátette: a NATO határaitól távol tucatnyi válsággóc van, amelyek közvetlenül érintik vagy érinthetik a szövetség biztonságát, így sokasodó új biztonsági kihívásra kellett reagálnia a walesi csúcsnak. A honvédelmi miniszter szerint ezt sikerrel tette meg, így bizonyult szövetség történetében a legsikeresebb NATO-csúcsnak a walesi találkozó.
A tárcavezető felidézte, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság nyomán az európai védelmi ráfordítások mintegy 20 százalékkal csökkentek, míg Oroszország 50 százalékkal emelte védelmi kiadásait.
Ezt az ellentmondást is orvosolandó, a csúcstalálkozón minden tagállam vállalta, hogy védelmi kiadásait a következő tíz évben a GDP 2 százalékos szintjéhez közelíti, s azon belül 20 százalékot a haderő-modernizációra fordítanak. Hende Csaba kiemelte, hogy a Honvédelmi Minisztériumban az elmúlt hónapokban folyamatosan dolgoztak azon, hogy Magyarország maga és a szövetség számára is hasznos felajánlást tegyen. Jelenleg is vizsgálják, hogy a – kormány korábbi határozatában már rögzített – védelmi kiadások növelését milyen módon lehet gyorsítani. A védelmi költségvetés növelésének konkrét mértékét firtató kérdésre Hende Csaba úgy válaszolt: szombat este – a költségvetést is tárgyaló kormányülés után – okosabb lesz.
Hende Csaba Magyarország NATO-csúcson tett vállalásai közül kiemelte még, hogy mintegy 20 milliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret. Emellett Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésével kapcsolatban Magyarország többek között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítésének segítését, továbbá Magyarország 100 ezer dollárt fizet be a kibervédelmi fejlesztésekre, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.
A NATO-csúcson kiemelt téma volt még a közel-keleti helyzet, az Iszlám Állam fenyegetése és az ottani humanitárius katasztrófa. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a terrorszervezet ellen nem elsősorban NATO-szerepvállalással, hanem – ahogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is hangsúlyozta – nemzetközi koalíciós hadműveletekkel kell fellépni. Ebben Magyarország is aktív szerepet tölt be – mondta Hende Csaba.
Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök előadásában felidézte: 1999 óta – amióta Magyarország tagja a szövetségnek – ez volt a nyolcadik csúcstalálkozó. A mostani csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti NATO helyett készenléti NATO-ra van szükség. A csúcson döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozását is rögzíti.
A vezérkari főnök hangsúlyozta: mindez a Magyar Honvédségnek is kötelezettségeket jelent. A térség biztonsága Magyarországnak is érdeke, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen. Benkő Tibor kiemelte: ha Magyarország 150 katonát ajánl fel ebbe a kötelékbe, akkor – ahhoz, hogy a létszámot hosszú távon, váltásokkal is garantálni lehessen – legalább háromszoros létszámot, mintegy 450 embert kell biztosítani. Ezeket a katonákat pedig fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel. Ehhez elengedhetetlenek a különböző beszerzések, az eszközök cseréje – jelentette ki a vezérezredes.
Benkő Tibor azt mondta: a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete, hogy a katonai készenléten, képességen is változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverezőképesség és a megfelelő tűztámogatás. A beszerzéseket ennek megfelelően kell végrehajtani – mondta.
A vezérezredes szerint a csúcsértekezleten világos utat vázoltak fel a szövetség számára. A NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival – emelte ki Benkő Tibor.
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett konferencián Patyi András, az egyetem rektora és Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke mondott köszöntőt. A rendezvényen részt vett még mások mellett több nagykövet és magas beosztású katonatiszt, köztük Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.
