Nem tudni, miből él Juhász Péter

Elfogadták a fair bankokról és a forintosításról szóló törvényeket, valótlan Juhász Péter vagyonnyilatkozata? Ez történt a héten.

Az V. kerületi alpolgármester összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője ellen, mert véleménye szerint valótlan a politikus vagyonnyilatkozata. Böröcz László szombati közleménye szerint Juhász Péter vagyonnyilatkozata valótlan, abból ugyanis „úgy tűnik, mintha ő és családja az elmúlt években éheztek volna”. Hozzátette: Juhász Péter pontosan úgy jár el, mint egykori főnöke, Bajnai Gordon, aki saját vagyonnyilatkozatában úgy csinált, mintha a cégeiből nem származott volna jövedelme.

A Magyar Nemzet szombaton Rejtély, hogy miből élt Juhász Péter címmel írt arról, hogy az Együtt belváros-lipótvárosi önkormányzati képviselőjének vagyonnyilatkozata szerint a politikusnak se foglalkozása, se jövedelme, se ingatlana, se ingósága, se megtakarítása nincsen, ellenben 250 ezer forintos pénzintézettel, illetve 5,5 millió forintos magánszemélyekkel szembeni tartozása van.

A Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kéri a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén. Ezt Németh Szilárd, a bizottság kormánypárti alelnöke jelentette be újságíróknak pénteken Budapesten. A politikus azt mondta, elsősorban arra kíváncsiak, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudott befizetni a közelmúltban 128 millió forint adóhátralékot. „Vajon a vörös segély állt-e a rendelkezésére?” – fogalmazott Németh Szilárd arra utalva, hogy esetleg nem az MSZP pártpénzeiből valósult-e meg ez a kifizetés. Emlékeztetett, a gyanú szerint Simon Gábor 2008 óta több mint félmilliárd forintnak megfelelő összeget halmozott fel külföldi és hazai számlákon. A kormánypárti képviselő felidézte, korábban parlamenti felszólalásban kérte az MSZP vezetőit, tisztázzák, milyen szerepe volt pártjuknak „ebben a hazugságokkal teli korrupciós ügyben”, ám erre szerinte nem kapott választ.

Miután a vasárnapi, Újpesten tartott időközi választáson az MSZP jelöltje nyert, ezért felértékelődött a februárban esedékes veszprémi voksolás tétje is. Ugyanis ha a kormánypártok elveszítik a Navracsics Tibor EU-biztosi pozíciója miatt megüresedett parlamenti mandátumot, akkor elveszítik a kétharmados többséget az Országgyűlésben. Éppen ezért felértékelődött a hír, hogy mind Török Gábor politikai elemző, mind Simicska Lajos vállalkozó bejelentette: megfontolják az indulást. Török azt ígérte, hogy ha kap a Facebook-oldalán 22 ezer lájkot (ennyi szavazatot kapott tavasszal Navracsics – a szerk.), akkor ringbe száll a mandátumért. Vona Gábor azonban már ekkor állást foglalt pártja nevében: közölte, hogy a Jobbik nem állít jelöltet, ha a politológus tényleg elindul. Szerdán írta meg a Népszava, hogy Simicska Lajos vállalkozó veszprémi barátai tanácsára fontolóra vette, hogy jelölteti magát. A 444-nek közleményben meg is erősítette a sajtóértesülést. Török csütörtökön közölte, hogy noha a lájkok meglepő gyorsasággal gyűltek, mégis elállt az indulástól.

Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabály-módosítást. A Fidesz-frakció szóvivője, Tuzson Bence a lépést úgy értékelte, hogy ez egy jobb és kiszámíthatóbb korszak kezdete. Mint mondta: a bankok elszámoltatásával lezárják a múltat, a kedden elfogadott, fair bankokról és forintosításról szóló törvények pedig igazságot tesznek és kiszámítható jövőt garantálnak. Mindezek eredményeképpen a jegybank számítása szerint 25 százalékkal csökkenhetnek a devizaadósok törlesztőrészletei – emlékeztetett a Lánchíd Rádióban a Pénzcentrum.hu szerkesztője, Ráski Péter.

Kedden írta meg az Index, hogy egy belvárosi hotel kisebbségi tulajdonosa lesz Giró-Szász András, a kormány kommunikációs államtitkára. Néhány hete a Napi.hu arról számolt be, hogy a 120 szobás szállodát hárommilliárd forintos költséggel alakítja ki egy korábbi bérházból a Dorottya 8 Hotel Kft., amelynek vezetője és résztulajdonosa Serfőző Péter, az államtitkár sógora.

Az üzletember neve egyébként már korábban felbukkant a Dorottya utcai épülettel összefüggésben. A Sofitel Hotel mögötti bérházat Belváros-Lipótváros önkormányzata 2010-ben adta el csomagban hat másik értékes ingatlannal együtt 2,7 milliárd forintért. A Blikk pénteken arról írt, hogy a kerület negyedével olcsóbban adott túl az ingatlanokon, amelyeket offshore cégek szereztek meg. A napilap szerint az önkormányzat az értékesítés előtt „vitte le” az árat, így például a 3200 négyzetméteres hasznos alapterületű Dorottya utcai épülettől 776 millió forint helyett 582 millióért „szabadult meg az önkormányzat”.

Az adásvétel után a kerület nem hozta nyilvánosságra az új tulajdonos nevét, de egy idő után kiderült, Serfőző igazgatja a gazdasági társaságot. Giró-Szász András korábban nem volt hajlandó kommentálni sógora ingatlanüzleteit, most azonban kiderült, hogy ő is részese a milliárdos belvárosi beruházásnak. Az államtitkár pénteken jelezte: visszautasít és szándékos csúsztatásnak tart minden olyan utalást, amely a nevét összemossa a budapesti V. kerületi ingatlantulajdont vásárló céggel. Giró-Szász András közölte: soha nem volt a tulajdonában olyan cég, amely ingatlant vásárolt volna. Egy olyan cégben szerzett idén ősszel 20 százalékos részesedést, amely évekkel korábban, más cégek által megvásárolt ingatlantulajdonnak az 50 százalékos tulajdonosa.

Szerdán döntött a közlekedésszervezési koncepció alapelveiről a Fővárosi Közgyűlés. Az ülésen elfogadott határozat szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-t a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt.-be integrálják. A koncepció alapelvei között rögzítették, hogy a BKK Zrt. és a főváros közötti, a BKV Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására irányuló megbízási szerződést, így a BKK-nak a BKV feletti egyes tulajdonosi irányítási, utasításadási jogait megszüntetik. A BKK Közút Zrt.-t leválasztják a BKK-ról, majd mindkét céget a Budapesti Városigazgatás Holdingba integrálják, a főváros egyes tulajdonosi jogainak gyakorlását így átadják a BVH-nak. Az előterjesztést eredetileg 27 igen, 3 tartózkodó és 1 nem szavazat ellenében fogadta el a testület. Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató sorsáról később dönt a Fővárosi Közgyűlés. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy nem lát olyan okot, amiért le kellene mondania.

Novemberben csökkent a kormánypártok népszerűsége, ami minden bizonnyal a közelmúlt hazai és nemzetközi politikai konfliktusainak következménye. Kisebb mértékben, de növekedtek az ellenzéki pártok táborai, viszont a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt meg – közölte a Tárki szerdán. A felmérés szerint a Fidesz–KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből a teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék.

A közvélemény-kutatás szerint a Jobbik népszerűsége lényegében nem változott: az októberi 11 után e hónapban 12 százalék. A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció szimpatizánsi körének mérete sem az előző hónaphoz képest: 3 százalék. A pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat, az októberi 13 százalékról 19 százalékra. Növekedett a bizonytalanok aránya is, 21-ről 24 százalékra.