A koncepció alapelvei között rögzítették, hogy a BKK Zrt. és a főváros közötti, a BKV Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására irányuló megbízási szerződést, így a BKK-nak a BKV feletti egyes tulajdonosi irányítási, utasításadási jogait megszüntetik. A BKK Közút Zrt.-t leválasztják a BKK-ról, majd mindkét céget a Budapesti Városigazgatás Holdingba integrálják, a főváros egyes tulajdonosi jogainak gyakorlását így átadják a BVH-nak.
Az előterjesztést eredetileg 27 igen, 3 tartózkodó és 1 nem szavazat ellenében fogadta el a testület. A szavazásnál tartózkodott Gy. Németh Erzsébet (DK) és Hajdu László (DK), a XV. kerület polgármestere és Csárdi Antal (LMP), nemmel Karácsony Gergely PM-es politikus, a XIV. kerület polgármestere szavazott.
Délután azonban az Együtt az MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte: nem értenek egyet a Vitézy Dávid és Budapesti Közlekedési Központ elleni hadjárattal. Az Együtt–a Korszakváltók Pártja nem támogatja budapesti közlekedési koncepcióról szóló fővárosi közgyűlési előterjesztést. Az Együtt fővárosi közgyűlési képviselője, Székely Sándor nemmel kívánt szavazni, az előterjesztéssel nem értett egyet, a szavazási eljárás során félrenyomott, ezt hivatalosan is jelezte az illetékeseknek.
Az elfogadott határozat szerint a közlekedésszervezői feladatellátás alapvetően továbbra is a BKK feladatkörét képezi. A közutak kezelésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos közfeladatok azonban a BKK Közúthoz kerülnek. A jövőben önálló gazdasági társaságként működő BKK Közút a saját nevében és javára szedné be a közútkezelési díjakat, és ugyancsak oda csoportosítanák át a taxiállomásokkal kapcsolatos feladatokat. A személyszállítási szolgáltatás és az azt közvetítő szolgálatok ellenőrzése a BKK-nál marad.
A közlekedésfejlesztési projektekkel kapcsolatosan arról döntöttek, hogy a BKK a már folyamatban lévő és közeli lejáratú fejlesztési feladatokban eljár a mielőbbi lezárás érdekében. A többi folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat pedig megosztják a Főpolgármesteri Hivatal, a BKK, a BKK Közút, a BKV és az Enviroduna között.
Tarlós István főpolgármester az ülésen azt mondta, nem ördögtől való dolog az, amit szeretnének: a tulajdonosi jogokat a törvény által címzett jogos tulajdonos visszakéri. Mi a probléma azzal, hogy a tulajdonos akar rendelkezni az őt illető jogokkal? – tette fel a kérdést a főpolgármester, hangsúlyozva: az eredeti elképzelés szerinti működést szeretnék megvalósítani. Hangsúlyozta: nem akarják, hogy a BKV „egy minden szempontból kiszolgáltatott rabszolga szerepébe süllyedjen”.
A Fővárosi Közgyűlés jövő év január 15-től hozza létre a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt.-t. A testület Bán Tamást választotta – határozatlan időre – a BVH vezérigazgatójának, egyben a társaság igazgatósága elnökének. Az elfogadott javaslatban az áll: a jelenlegi BVK és BKK egységes csoporttá szervezése új lehetőséget nyújt a városüzemeltetésre irányuló várospolitika alakításában és érvényre juttatásában.
A tervezettel kapcsolatban napvilágot látott olyan feltételezés is, hogy az intézkedés célja a BKK vezérigazgatójának eltávolítása. Tarlós István főpolgármester cáfolta ezt a Népszabadságnak, úgy nyilatkozott: az átalakítás fő célja nem Vitézy Dávid elmozdítása vagy háttérbe szorítása, hanem egy átláthatóbb és egyszerűbb struktúra kialakítása.
A Népszava szerint a terv ellenzője, Vitézy levélben maga értesítette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés új budapesti csúcsholdingot állít fel, ezért több feladatot is elvesz az általa irányított a BKK-tól, sőt annak éléről is elmozdítja. A bank a napilap értesülései szerint erre azt közölte, ha a szerződés feltételei megváltoznak, visszavonhatják az elektronikus jegyrendszer finanszírozásáról szóló, fővárossal kötött szerződést. A Népszava a Portfólió.hu-ra hivatkozva arról írt, hogy az EBRD csak a jelenlegi struktúrában működő BKK-val látja biztosítottnak a több mint 16 milliárd forintos hitel fedezetéül vállalt növekvő jegyárbevételt.
Az MSZP egyetért azzal a javaslattal, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olvadjon be az új városigazgatási holdingba, ezért megszavazza azt – mondta Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője a közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: az előző ciklus „csodafegyverei”, a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Városüzemeltetési Központ kudarcot vallott, „káoszba fulladt” a két szervezet.
Döntött a BKV 3,9 milliárd forintos refinanszírozási célú hitelfelvételéhez szükséges tulajdonosi kezességvállalásról szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A Főváros Közgyűlés 2013. november 14-én úgy döntött, hogy mivel a BKV-hitelek idén esedékes részleteinek törlesztéséhez szükséges 9,4 milliárd forintos fedezetet nem tudja biztosítani, engedélyezi a zrt.-nek a törlesztések teljesítéséhez szükséges refinanszírozási célú hitelek felvételét. A hitelek biztosítéka a fővárosi önkormányzat készfizető kezességvállalása, amely kiegészülhet az állam készfizető viszontkezességével.
A hitelszerződéseket májusban írták alá, hatályba lépésük feltétele az állami és az önkormányzati kezességvállalási szerződések megléte. A Fővárosi Közgyűlés április 30-án határozott arról, hogy a kormány engedélyének megszerzése után megköti a kezességvállalási szerződéseket. Az előterjesztés szerint azóta azonban „még sem az állami kezességvállalásról, sem pedig az önkormányzati kezességvállalás engedélyezéséről nem született döntés”. A már esedékessé vált hiteltörlesztéseket a BKV más forrásból átmenetileg képes volt teljesíteni, de a társaságnak, illetve az önkormányzatnak további mozgástere már nincs – írták.
A BKV az idei hiteltörlesztés teljesítéséhez még hiányzó forrás biztosítása céljából új közbeszerzési eljárást indított 3,9 milliárd forint összegű refinanszírozási célú hitelkeret igénybe vételére. Novemberben megkötötték a hitelszerződéseket, de ebben az esetben is az állami és az önkormányzati kezességvállalás a hatályba lépés feltétele.
Huszonegy gyűjtőállomással és ötven új kerékpárral bővül a Mol Bubi közbringarendszer - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A beruházás késedelmes teljesítése miatt kiszabott 180 millió forintos kötbérből 153 milliót fordítanak a huszonegy új, érintőképernyős terminál és az ötven új kerékpár üzembe helyezésére. A tervezett új gyűjtőállomásokat is magába foglaló rendszer határvonala Pesten így eléri majd a II. János Pál pápa teret és a Corvin negyedet. Új állomások épülnének Dél-Buda irányába is. Az új gyűjtőállomások a megrendelést követő fél éven belül építhetők ki.
