Megszavazták a devizahitelek jövő évi forintosítását

Elfogadták a fair bankokról szóló törvényjavaslatot is kedden az Országgyűlésben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. A jegybank júniusi adatai alapján az összes devizaalapú lakossági jelzáloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül.

A képviselők 115 igen, 13 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett támogatták a kormány fair bankokról szóló törvényjavaslatát. A törvény egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően.

A jogszabály érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó új rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a devizaalapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat. A törvény az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. Egyéb feltétel egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. Külön is rögzíteni kell a szerződésben a hitelező egyoldalú szerződésmódosítási jogát, és semmis az a szerződés, amely az egyoldalú módosítására vonatkozóan meghatározott követelményeknek nem felel meg.

Az előterjesztő Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban arról beszélt: a cél, hogy szélesítsék az átlagos magyar fogyasztók védelmét. A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll: először érthetően be kell mutatnia a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg.

A jelzálogalapú hitelszerződések esetén pedig az ügyfélnek a tájékozódás – ügyvéd vagy szakértő igénybevétele – érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa – ismertette Trócsányi László. A három évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat.

A fogyasztóknak kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani. A bankoknak 90 nappal a kamatemelés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet, akinek 60 napja van a bankváltásra. Az ügyfelek ingyenesen felmondhatják hitelszerződésüket, majd meg kell állapodniuk az új pénzintézettel.

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról emlékeztek meg kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Emellett szó volt a sport szerepéről, a nők elleni erőszakról, a magánnyugdíjpénztárakról, a szegénységről és a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes által megfizetett adóhátralékról.

Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy „be lehet kasztlizni”. De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből – tette hozzá.
A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak.

A jövőben nem minősülnek banktitoknak a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsönök adatai – döntött a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-ről szóló törvény módosításával az Országgyűlés. A fideszes javaslatot a parlament 134 igen szavazattal, 20 nem ellenében és két tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az előterjesztők – köztük Lázár János, a fejlesztési bank felügyeletéért is felelős Miniszterelnökség vezetője – a közügyek átláthatóságának biztosításával indokolták javaslatukat. A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a már megkötött ügyletekre is alkalmazni kell.

A 2007-es vagyontörvény adott lehetőséget arra, hogy a parlamenti pártok – állami kezességvállalás mellett – kedvezményes MFB-kölcsönnel működési célú ingatlanokat vásároljanak. A lehetőséggel éltek is a pártok, az elmúlt időszakban azonban többször is téma volt az, hogy az SZDSZ nem fizette vissza a hitelt. A jobbikos Szilágyi György korábban feljelentést is tett a történtek miatt. A Fővárosi Főügyészség márciusban azt közölte az MTI-vel, hogy a IX. kerületi ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az SZDSZ tartozásával összefüggésben.

Az európai területi társulások (ett) tevékenységét tisztázó törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés kedden. A képviselők 136 igen szavazattal, egy nem és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter erre vonatkozó javaslatát.

A szabályozás célja annak nyomatékosítása, hogy az ett-k nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók. A változtatás rendelkezik az ett-k elnevezéséről: az új szabály szerint ha a társulás tagjainak felelőssége korlátolt, akkor a „korlátolt felelősségű európai területi társulás” elnevezést tartalmazza az átláthatóság biztosítása érdekében.

A nyilvántartásba vételi eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium mint hatóság az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a saját hatáskörébe helyezi át. Az eddigi kétlépcsős eljárás egységesítésének célja az ett-k alapításának egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele, működésük könnyebb nyomon követése.

Az Országgyűlés támogatta kedden a költségvetési bizottság azon összegző javaslatát, amely több ponton is módosítja az idei költségvetést. A változtatások eredményeként a büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet, ám a kormány várakozása alapján a 2,9 százalékos hiánycél nem kerül veszélybe. A képviselők 119 kormánypárti igen szavazattal, 32 ellenzéki nem ellenében és 9 jobbikos tartózkodás mellett hagyták jóvá a költségvetés átírására vonatkozó bizottsági előterjesztést. A büdzsé ezen módosítását a héten a Költségvetési Tanács véleményezheti, a parlamenti zárószavazására pedig várhatóan jövő héten kerül sor.

A döntés révén a magyar állam ellenérték nélkül átvállalhatja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) által 2011. szeptember 7-én kibocsátott 35 milliárd forint tőkeösszegű, a pályavasúti tevékenység működtetéséhez szükséges kötvénytartozást és annak járulékait. A MÁV-ot a tartozás átvállalásával kapcsolatban nem terheli illetékkötelezettség.

Az Eximbank Zrt. tőkéjének 20 milliárd forintos emelését is tartalmazzák a változtatások, ami az indoklás szerint az exporttevékenység finanszírozásán keresztül megvalósuló gazdaságélénkítés érdekében a banki aktivitás bővítését támogatja.

Az Országgyűlés a költségvetési bizottság javaslatára 10 milliárd forintot különített el az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. megvásárlásával kapcsolatos kiadásokra. Ezzel egy időben a Főgáz Zrt. részesedésének megvásárlásával kapcsolatos kiadásokat 2,1 milliárd forinttal 79,1 milliárd forintra növelték, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetéseket pedig 2,5 milliárd forinttal 27,8 milliárd forintra emelték, míg a gazdaság zöldítési rendszerre szánt 4,6 milliárd forintból 2,3 milliárd forintot elvontak.

A parlament a fentieken túl 9 milliárd forintot biztosítana az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítésére.

A költségvetési bizottság a változtatások indoklásában hangsúlyozza, az egyes kiadási többletekhez szükséges forrást az országvédelmi alap előirányzatának csökkentése teremti meg, azonban az alap így fennmaradó 52 milliárd forintos összege is képes biztosítani a 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél teljesülését.

A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamit az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

Az erről szóló törvényt kedden 133 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály szerint a kormány kutatásfejlesztéssel és innovációval kapcsolatos feladatait az NKFI Hivatalon keresztül látja el, amely önálló költségvetési fejezetet kap, és a Nemzeti Innovációs Hivatal kormányhivatallá alakításával jön létre.

A hivatalhoz kerül minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben – például a CERN-ben – és tudományos programban való részvétel koordinálása és finanszírozása, az uniós források pályázatainak kezelése, valamint a kormány által biztosított kutatói pályázatok.

A kutatás-fejlesztés állami támogatására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) szolgál. Az alapot, amely számára a költségvetés és a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék nyújt forrást, az NKFI Hivatal kezeli és a jelenlegi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogutódja lesz, így annak Miniszterelnökségen dolgozó munkatársai is átkerülnek az NKFI Hivatalba. A jogszabály megszünteti Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) Irodát, ennek jogutódja is az NKFI lesz.