Bár a törvény több ponton korlátoz alkotmányos jogokat, az Ab alkotmányosnak találta azt, tekintettel a devizaalapú hitelezés okozta komoly társadalmi problémára. Ez a probléma a devizaalapú hitelezésből fakad, abból, hogy a fogyasztó árfolyamkockázatot visel – mondta a pénzintézet jogi képviselője, hozzátéve, hogy a jelen perben ilyen probléma nem merült fel, nincs szó árfolyamkockázatról.
Az alperes magyar állam jogi képviselője szóban kifejtette: a felperes indoklásában elméleti fejtegetést végzett, pedig konkrétumokról kellett volna tárgyalnia. Megfogalmazása szerint az élethelyzet az volt, hogy a bankok „nyakló nélkül” emelték a kamatokat és a díjakat az évek során anélkül, hogy annak okát tudni lehetett volna. A jogalkotó ezért vélelmezte azt, hogy ez tisztességtelen – tette hozzá. Ennek oka, hogy a bankok áttértek a referenciakamatokról a szabad kamatmegállapításra, így történt az, hogy folyamatosan nőttek a törlesztőrészletek. Utalt arra, hogy a kiterjedt oklista miatt sérül a tételes megállapítás és az objektivitás elve is. A felperes jogi képviselője erre reagálva elmondta: az alperes ellenkérelme fogalmaz úgy, hogy a pernek kizárólag a szerződéses kikötések, nem pedig alkalmazásuknak tisztességessége vagy tisztességtelensége a tárgya.
A hitelintézetek – a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében – január 5. és 12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tisztességességét. A törvény szerint a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönszerződések esetében a pénzintézeteknek augusztus 1. és szeptember 30. között, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek.
