Nem mindegy, hogy az ország mely részén próbál boldogulni az ember, a fiatalok esélye és élethelyzete ugyanis régiónként alapvető eltéréseket mutat – állapította meg a Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet, amely a 15 és 29 év közötti fiatalok problémáit, társadalmi szerepét vizsgálja. Az Ifjúságszakmai Társaság gondozásában megjelent kötet a négyévenként ismételt, 8 ezer fős kutatási program legfrissebb eredményeit összegzi, többek közt a megkérdezettek lakhatási, családi, tanulmányi, anyagi helyzete és a szabadidős szokások alapján.
Székely Levente, a kutatás vezetője hangsúlyozta, a vizsgált korosztályról általánosan elmondható, hogy konformista, nem törekszik radikális változásokra, céltalan, passzív, és nehezen köteleződik el.
A regionális jellemzőkről pedig úgy szólt: a fiatalság legnagyobb része Közép-Magyarországon, főként Budapesten él, ahol megfigyelhető, hogy a régió kimondottan jó gazdasági és társadalmi helyzete ellenére frusztráltabbak, bizonytalanabbak a fiatalok és negatívabban értékelik saját lehetőségeiket, mint az ország más pontjain élők.
Az észak-alföldi régióban a falusi fiatalok helyzete jóval kedvezőtlenebb városi társaikénál. Szabolcsban mutatkozik leginkább elmaradás, ahol a többség alig tud kulturális és szabadidős rendezvényeken részt venni, egyáltalán nem jut el színházba, moziba, sőt számítógépet sem nagyon használ. A régió fiataljai érdekes módon a „rajtuk múló tényezőkkel”, így a partnerkapcsolataikkal vagy terveik megvalósulásának esélyeivel mégis elégedettebbek az országos átlagnál.
Észak-Magyarország ugyancsak hátrányban van, itt jelentős a megkérdezettek tanulmányi lemaradása: Borsodban 17, Nógrádban 40 százalékkal kevesebben beszélnek idegen nyelveket az átlagnál. Káros szenvedélyek terén mégis itt a legkedvezőbb a kép: a megkérdezettek elsöprő többségben utasították el a cigarettát, s Nógrádban a legalacsonyabb az alkohol-, s drogfogyasztás aránya az országban.
Dél-Alföldön az országos átlagnál magasabb az elvándorlási potenciál, a kulturális fogyasztás és a jövedelmi helyzet viszont átlag alatti.
A nyugat-dunántúli régióban a fiatalok elsősorban karrierjüket építik, ami a családalapítás rovására megy: itt élnek legkevesebben párkapcsolatban és halogatják legtovább a gyermekvállalást. Egyre később (30 felett) házasodnak a közép-dunántúliak is, ahol a fiatalok helyzete szintén kedvező, és alacsony a munkanélküliség. A kutatásban a Dél-Dunántúlról az derült ki, hogy a korosztály többsége még tanuló vagy hallgató státusban van, és itt rendelkeznek a legtöbb szabadidővel.
