A nemzetközi bűnüldöző szervek szakértői a módszerre mostanra külön terminust találtak ki: „it’s me” (magyarul: „én vagyok az”) bűncselekményekként emlegetik az ilyen típusú csalásokat. Az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) 2013-as kutatása szerint Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában mintegy 70 millió eurós (közel 22 milliárd forintos) kárt okoztak az „it’s me” típusú bűncselekmények elkövetői. A japán rendőrség 2014-ben bejelentette: az ilyen csalások okozzák a legtöbb kárt Japánban, ráadásul a szervezett bűnözői körök, a jakuzák is rendszeresen élnek ezzel a módszerrel vagyonuk gyarapítása érdekében. Ami külföldön az „it’s me”, az Magyarországon az „unokázás”. Nyerges Béla alezredes, a BRFK rablási osztályának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: szervezeti egységük jelenleg négy személy ellen folytat büntetőeljárást hasonló ügyben. A társaság tagjai a gyanú szerint közel negyven esetben csaltak ki pénzt gyanútlan emberektől.
A módszer gyakorlatilag majdnem minden esetben ugyanaz: a telefonkönyvből vagy a tudakozóból gyűjtenek telefonszámokat, amiket főleg a késő esti órákban kezdenek el felhívogatni, amikor már számítani lehet arra, hogy a vonal túlsó végén lévő idős embernek – aki esetleg gyógyszert is szed – már nem teljesen tiszta a tudata. A telefonba aztán úgy szólnak bele, hogy „mami, én vagyok az, nagy bajba kerültem”, amikor pedig a sértettek válaszolnak, legtöbbször észre sem veszik, hogy ők maguk árulják el unokájuk nevét. Ezt követően valamilyen fedőtörténetet adnak elő a csalók. A leggyakoribb, hogy a mondvacsinált unoka balesetet okozott vagy rendkívül nagy adósságba verte magát, és sürgősen ki kell fizetnie egy kisebb vagyont. A csalók általában minden részletre gondolnak, például ha visszakérdez az idős rokon, hogy miért nem a szüleitől kér kölcsön, akkor előadja, hogy nagyon szégyelli magát, és nem akarja, hogy megtudják.
Ezzel igyekeznek rávezetni a sértettet, hogy ne is beszéljen arról, hogy pénzt kért tőle az „unokája”. Az elmondottaktól pillanatnyi sokkhatás alá kerülő idősek ilyenkor legtöbbször azonnal segítenek, az utolsó forintjukat is odaadják, ha pedig nincsen elég pénzük, akkor a telefonáló arra biztatja őket, hogy adjanak ékszereket, aranyakat. Miután megbeszéltek mindent, általában 10-15 percen belül megjelenik egy ember az adott címen, aki az unoka legjobb barátjának adja ki magát, és valamilyen ürüggyel az utcára csalogatja az idős embert, a „jó barát” a zsákmánnyal pedig gyorsan kámforra válik – fejtette ki Nyerges Béla alezredes, hogy pontosan hogyan is károsítják meg a trükkös csalók idős áldozataikat.
Persze nem minden esetben dőlnek be a felhívott emberek a trükknek, előfordul, hogy a csalók dühösen lecsapják a telefont, amikor a potenciális áldozat felismeri, hogy mire is megy ki a játék. De ez még nem szegi kedvüket a bűnelkövetésben, tárcsázzák a következő számot. Egy nap akár 30 telefonszámot is végighívnak, és ha csak egyszer is bejön a csel, már megérte a vesződés, mivel több százezer vagy akár több millió forintot is zsákmányolhatnak. S hogy miért olyan népszerű manapság az „unokázás” a bűnözők között? Az utóbbi években számos olyan törvénymódosítás történt, amelyek értelmében az igazságszolgáltatásnak lehetősége van a korábbiakhoz képest szigorúbb fellépésre az erőszakos bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. Rablás esetén már önmagában az is súlyosító körülménynek számít, ha azt idős, védekezésre képtelen személy sérelmére követik el, amiért hosszabb ideig tartó szabadságvesztés szabható ki, mint „normál” esetben.
De az „unokázás” során az elkövetőnek nem kell erőszakot alkalmaznia, nem kell behatolnia a sértett lakásába, és kicsi a lebukás esélye. Mostanra már a bűnözők is tudják, hogy nem éri meg az erőszak: rablásért adott esetben akár 10-15 évig, csalásért maximum 5 évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
A BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője, Oláh-Paulon László alezredes a Magyar Nemzetnek elmondta: bár Magyarországon is elterjedtek az effajta trükkös csalások, a nemzetközi kutatás eredményei szerint nálunk nem annyira súlyos a helyzet. – Az említett módszeren kívül még mindig nagyon sokan dőlnek be a magukat közműszolgáltató szakembereknek kiadó csalóknak. Az elkövetők ki is használják áldozataik idős korát, azonban a számadatok azt mutatják, hogy az idős emberek nincsenek nagyobb veszélynek kitéve, mint a fiatalabbak. A lakosság körében a 60 év felettiek aránya nagyjából 20 százalék, és a sértettek esetében is körülbelül ilyen az arány. A legtöbb az áldozat a 18–38 év közötti férfiak körében van – tette hozzá.
