Évtizedekig tagadták a hőstetteit, most szobrot kapott

Felavatták Koszorús Ferenc világháborús hős katona szobrát a budai Várban.

MTI
2015. 07. 07. 17:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök beszédében többször idézett Koszorús Ferenc írásaiból. Ezek közül kiemelte például, hogy „a haza érdekében nincsenek megoldhatatlan feladatok, legfeljebb megoldásra alkalmatlan emberek”. Kövér László szerint ezt az állítását Koszorús Ferenc maga is bizonyította.

Mint Kövér László felidézte: Koszorús Ferenc erdélyi magyar református családba született. A Debreceni Református Kollégium után a Ludovika hallgatója lett, majd hadnagyként első ezredparancsnoka Tisza István egykori miniszterelnök volt.

A házelnök azt mondta: a vezérezredes emberségének, becsületességének mély keresztény hite volt forrása. Koszorús Ferenc úgy vélte: „a bajok gyökerét ott találjuk meg, ahol és amikor ki merték mondani az Isten tagadását” – idézte a vezérezredest a házelnök. „Isten és törvényei nélkül nincs megbízható irányadó és mérték” – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint így a „hőn áhított szabadságot is meggyalázzák”.

Beszédében Kövér László és Hende Csaba honvédelmi miniszter is kitért arra, hogy Koszorús Ferenc hőstetteit évtizedeken keresztül tagadták. „Néha még manapság is” ezt teszik – jegyezte meg Hende Csaba, aki úgy fogalmazott: „a kommunista diktatúra szellemi örököseinek nem tetszik”. A házelnök és a honvédelmi miniszter egyaránt követendőnek nevezte Koszorús Ferenc példáját.

Hende Csaba kiemelte: Koszorús Ferenc kitűnő katona volt, aki tehetségét a Donnál is bizonyította. 1944-ben azokat az embereket védte, akiket el akartak hurcolni: 2100 csillagos házból mintegy 250-280 ezer zsidó deportálásába való közbeavatkozásával sokaknak az életét mentette meg.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Koszorús Ferenc a ludovikás katonatiszt mintaképe volt. Ezért is szervezték újjá a kor kívánalmainak és lehetőségeinek megfelelően a Ludovikát, hogy onnan olyan katonák kerüljenek ki, mint Koszorús Ferenc – tette hozzá. A vezérezredes életének példája a magyar honvédtiszteknek azt hirdeti, hogy nincs és nem is lehet más választás, mint Koszorús Ferencé, „a hazáért mindhalálig” – emelte ki Hende Csaba.

A budai Várban, az Esztergomi rondellánál felállított szobor ünnepélyes avatásán részt vett még mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Szakály Miklós történész, az Egyesült Államokban élő ifjabb Koszorús Ferenc, az ezredes fia és a család több tagja, Hantos Zsuzsa, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke, Varga Imre, a szobor alkotója, valamint diplomáciai és katonai szervezetek több képviselője.

Koszorús Ferenc páncélosaival 1944. július 5–6-án meghiúsította az úgynevezett csendőrpuccsot, amivel akadályozni tudta a budapesti zsidóság deportálását.

Koszorús Ferencet – aki 1899. február 3-án született Debrecenben és 1974. március 8-án hunyt el a virginiai Arlingtonban – Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. március 15-én posztumusz vezérezredessé léptette elő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.