Kevesebb gyermek után jár támogatás

Közel 80 ezer fővel csökkent a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők köre, miközben nőtt a szegénység.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek havi átlagos száma 2014-ben 494 311 fő volt, 2015-re vonatkozóan hivatalos adatokkal még nem rendelkezünk – közölte lapunk kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Czibere Károly vezette társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkársága.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogyan alakult a többek között ingyenes tankönyvre és térítésmentes étkezésre jogosító kedvezményben részesülő gyermekek száma az elmúlt három évben annak fényében, hogy a gyermekszegénységi mutatók az utóbbi években romlottak. Az adatok szerint 2012-ben még 572 ezer, 2013-ben pedig csupán 547,6 ezer gyerek után járt ez a támogatási forma, vagyis két év alatt összesen közel 80 ezer fővel csökkent a támogatásra jogosultak száma.

Mint ismeretes, a KSH szerint Magyarországon a gyermekvállalással a családok szegénységi kockázata emelkedik. A jövedelmi szegénység kockázata a 18 év alattiak körében a legmagasabb, 2013-ban a gyermekek szegénységi kockázata 10 százalékponttal haladta meg az országos átlagot, vagyis minden negyedik gyermek a relatív szegénységi küszöb alatt él. Megállapították azt is, hogy minél több gyermek él egy háztartásban, annál nagyobb valószínűséggel tartoznak tagjai a jövedelmi szegények közé.

A legveszélyeztetettebbek az egyszülős és a 3 vagy több gyermeket nevelő családok. A Gyerekesély Közhasznú Egyesület jelentése is hasonló eredményre jutott: elemzésük szerint 2013-ban a teljes népességen belül a magyarok 14,3 százaléka számított szegénynek, miközben ugyanez a szám a gyermekek esetében 23,2 százalék. Az adatok szerint a háztartások több mint negyede csak nagy nehézségek árán tud megélni, ugyanez a gyermekes háztartások 31,6 százalékára igaz. A jelentés szerint 2009 és 2013 között nőttek a gyerekszegénységre vonatkozó különböző szegénységi mutatók.

Annak döntő oka tehát, hogy két év alatt több mint 15 százalékkal csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma, nem a gyermekszegénység csökkenése, hanem az, hogy a jövedelemhatárhoz kötött ellátás jogosultsági öszszeghatára 2008 óta egyetlen fillérrel sem emelkedett, miközben az infláció ez idő alatt összességében meghaladta a 20 százalékot.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre a hatályos jogszabályok szerint az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege azonban már 2008. január 1-je óta 28 500 forint, így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa sem emelkedett, immár hét és fél éve 37 050 forint. Ez azt jelenti, hogy pusztán a közfoglalkoztatási bér vagy a minimálbér évenkénti néhány száz forintos emelése is oda vezethetett, hogy a család elvesztette a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

Egy szegény család gyermekének szinte nélkülözhetetlen segítség a kedvezmény, hiszen aki megfelel a jogosultsági feltételeknek, az ingyen étkezhet a bölcsődében, az óvodában és az iskolában, ingyen kapja a tankönyvet és évente két alkalommal természetbeni támogatás is megilleti, amit a települések jegyzői 5800 forintos Erzsébet-utalvány formájában nyújtanak a mélyszegénységben élő gyerekeknek. Az utalványt készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására lehet fordítani.

A bölcsődés és óvodás rászorulókon részben segíthet az ingyenes gyermekétkeztetés idén szeptemberi kiterjesztése, ettől a hónaptól kezdve ugyanis 89 408 forintos egy főre jutó jövedelem alatt már minden gyermek térítésmentesen ehet, aminek következtében a korábbi három és félszeresére nőhet a bölcsődékben és az óvodákban térítésmentesen étkezők száma. Az iskolákban azonban továbbra is a régi szabályok érvényesek, vagyis csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók kapják ingyen az ételt. Az Emmi adatai szerint egyébként a 2014/2015. tanévben az étkeztetést igénybe vevő 7–13 éves tanulók közül 218 939 fő (37,7 százalék) részesült ingyenes menzában, a középiskolákban azonban már csak 6109 gyerek volt erre jogosult. Ingyentankönyv pedig alanyi jogon csak az általános iskola első három évfolyamán jár.

Vizsgálni fogják

Lapunk természetesen megkérdezte az Emmit arról, tervezik-e a közeljövőben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági összeghatárának megemelését, vagy a kedvezményben részesülők körének kiterjesztését. A minisztérium a következő választ adta: a kormány elfogadta a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia 2015–2017. évekre szóló intézkedési tervét, amely többek között azt tartalmazza, hogy meg kell vizsgálni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság belépési feltételei módosításának lehetőségeit. – A tervezett intézkedés célja annak biztosítása, hogy az ellátás segítséget tudjon nyújtani a nehéz helyzetben élő családok minél teljesebb körének – szögezte le a tárca.