Egyelőre nem tudni, elég lesz-e az a tízmilliárd forint, amelyet az ígéretek szerint arra szán a kormány, hogy pótolja a januártól a különböző eljárási és engedélyezési díjak eltörlése miatt kieső összeget. Lapunk érdeklődésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) készített összesítést a várhatóan jövőre megszűnő díjak jelenlegi összegéről, valamint arról, hogy ezekből eddig évente mennyi bevétele származott az államnak. Ezek összesítése alapján alsó hangon is 16,5 milliárd forintba kerül a bürokráciacsökkentés keretében tervezett könnyítés – ha az valósul meg, amiről eredetileg Lázár János bejelentést tett.
A tízmilliárd forintos keretről a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden beszélt először, amikor az Országgyűlésben megkezdődött a bürokráciacsökkentő salátatörvény általános vitája. A tárcavezető úgy fogalmazott: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amelynek alapján január 1-jével – tízmilliárd forintos költségvetési határon belül – csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak. Az erről szóló javaslat még ebben a hónapban a Ház elé kerülhet.
Kérdés persze, hogy pontosan melyek lesznek azok a díjak, amelyek végül belekerülnek a törvényjavaslatba. Lázár János a múlt csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy eltörölhetik egyebek mellett az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés és -üzemeltetés költségeit, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának, továbbá a cégkivonat, az adóigazolás, az építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadásának és a felsőoktatási felvételi eljárásnak a díját, valamint a környezetvédelmi és műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket. Egy hét elteltével azonban már némileg változott a kör, illetve Lázár János más elemeket emelt ki. Ezen a héten Lázár már arról beszélt, hogy biztosan ingyenes lesz a diákigazolvány kiváltása és megszerzése, és a felsőoktatási felvételi eljárás alapdíjának eltörlésére is javaslatot tesz, ahogy az építésügyi engedélyek esetében is jelentős könnyítés várható – bár utóbbival némileg árnyalta az előző héten tett kijelentését. Megerősítette viszont, hogy aki vállalkozó, annak „az adóhatósági igazolás költségét teljes egészében eltörlik”, ahogy a cégiratok kiállításának költségével is hasonló a helyzet. Az erkölcsi bizonyítvány január 1-jétől való ingyenessé tételét biztosra mondta, továbbá megemlítette, hogy a terv szerint az ellopott okmányok esetében az állam ingyen ad majd újat. A tulajdonjog bejegyzése öröklés esetén lehet egészében ingyenes.
Nem említette ugyanakkor a miniszter a gépjármű-üzembehelyezés és -üzemeltetés költségeit, amelyről előző héten még szó volt. Ebben szerepe lehet annak, hogy ez a bevételkiesés igen érzékenyen érintené az államot, hiszen a gépjárművekkel kapcsolatos díjak jelentős tételek. A gépjárműtörzskönyv kiállítása például 6 ezer forintba kerül, és mivel tavaly több mint 650 ezret adtak ki, csak ebből négymilliárdos bevétele származott az államnak. Az új forgalmi engedély kiállítása autóvásárlás esetén ugyancsak hatezer forint, itt hasonló nagyságrendű igénylésről, és több mint 3,7 milliárdról van szó. Az útlevél kiadásánál 2500, 7500 vagy 14 ezer a fizetendő díj, több mint 400 ezer igénylőnél ez összesen 3,2 milliárdos tétel. Az erkölcsi bizonyítvány esetében, amelyet Lázár János biztosra mondott január elsejétől, a tavalyi adatok alapján 370 ezer igénylővel és 1,2 milliárd forinttal lehet számolni. Bár a KEKKH adatsorában nem szerepelt, könnyű kiszámolni, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás kilencezer forintos díjával és valamivel több mint százezer felvételizővel számolva az állam bevételeinek kiesése, illetve a másik oldalról nézve a diákok és szüleik terheinek csökkenése közelít az egymilliárdhoz.
Lázár János azt is elmondta, még folynak társadalmi viták és egyeztetések arról, mi kerüljön a csomagba, és szavai szerint ő harcolni fog, hogy ez a kör szélesebb is lehessen.
A bürokráciacsökkentés kapcsán egyébként nem csak a különböző díjak eltörlése okozhat kiesést. Lázár János arról is beszélt, hogy jövő márciusra 278 új kormányablakban várják a választópolgárokat, mert fontos, hogy „az állam ne zárkózzon be, legyen kész és képes arra, hogy találkozzon az emberekkel”. Ez újabb tízmilliárd forintba kerül, és még tízmilliárd forintot szánnak a jelenlegi vidéki állami hivatalok felújítására is, a beruházások március 15-ig készülnek el.
Ami az ügyintézés egyszerűsítését illeti, 2016-ban átalakul a teljes magyar építésügyi szabályozás, jelentősen egyszerűsödik majd az adóeljárás, valamint lerövidül az ügyintézési határidő, a magyar államnak ugyanis fő szabályként 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket, amit a különböző hivatalok vezetői nem hosszabbíthatnak meg.
