Lázár: Nem vagyok az esélyesek között

Mindenki megnyugodhat: a tárcavezető nem tud ultizni, és nem beszél nyelveket. Kormányinfó 27., összefoglaló.

Visszamenőleg is hatálytalaníthatja az Alkotmánybíróság a földprivatizációról szóló kormányhatározatot, amelyet az ellenzék közös erővel támadott meg a testületnél. Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint az állami földeket szociális szövetkezeteknek kellene adni, ezzel legkevesebb 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni. Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék az állami földek eladása miatt – jelentette be Harangozó Gábor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke hozzátette, az ehhez szükséges ötven aláírást már sikerült megszerezniük.

A kancelláriaminiszter azonban ismét leszögezte: „a magyar föld a magyar embereké”. Az árverés transzparens, az ellenzéki pártok számára is átlátható. Lázár elmondta, hogy negatív licit, áron aluli árverés elképzelhetetlen, majd kiemelte: a befolyt összeget egy beruházási alapba gyűjtik össze és jó célra fogják felhasználni.

Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A húszéves futamidejű hitel első tíz évében – a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében – a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott hitelt biztosít majd az MFB. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye – tette hozzá a miniszter.

Lázár János arról is szólt, hogy rövidesen a parlament elé kerül az adóhatóság szervezeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017–2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban. A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban.

A 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusról beszámolva a miniszter arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság új jogszabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat a lakossági energetikai korszerűsítés területén. A visszatérítendő – de kamatmentes – támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények, például kórházak, iskolák, óvodák energetikai korszerűsítését, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.

Lázár János azt is elmondta, hogy a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó EU-s ciklus pályázatairól. Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából.

A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri, és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) zárt ülést rendelt el az Altus-ügyben: az EB – Lázár szerint – titkolózik, mert Gyurcsány Ferenc szerződésének aláíróit zárt ülésen hallgatja meg. A Fidesz azt kéri, hogy beletekinthessen az EB–Altus-szerződés dokumentumaiba, továbbá azt is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra. Lázár kijelentette, a pártfinanszírozás az EU szabályaival teljesen ellentétes.