Lázár János csütörtöki tájékoztatóját a Testnevelési Egyetemen történt tűzesettel indította. A miniszter elmondta, a kormány készen áll, hogy segítsen a csütörtök hajnalban leégett atlétikai csarnok pótlásában, a felsőoktatási intézmény fejlesztésében. Jelezte, hogy a jövő keddi kormányülésre meghívják Mocsai Lajost, az egyetem rektorát. Hozzátette azt is, hogy a hajnali tűz okozta anyagi kár jelentős, több milliárd forintos. Az oltásban összesen 21 tűzoltó jármű és 75 tűzoltó vett részt. A tárcavezető köszönetet mondott a kerület polgármesterének, Pokorni Zoltánnak, valamint azt hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll az újjáépítésre.
A kormány a következő napokban hozhat döntést a horvát–magyar zöldhatár lezárásáról, a határzárnak technikai akadálya nincs – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy a szerb–magyar szakaszon megépült kerítés miatt már csak alig százan lépik át a határt. Lázár János köszönetet mondott a magyar honvédeknek valamint a Visegrádi Négyeknek, a cseh, lengyel, szlovák rendvédelmi erőknek.
A politikus hozzátette: Magyarország december közepéig fogja eldönteni, hogy milyen eljárást fog követni a kvótarendszert illetően. Trócsányi László igazságügyi miniszter folyamatosan egyeztet a szlovák kormánnyal a migrációs krízisről.
Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János úgy fogalmazott, a kormány egyelőre nem foglalkozott azzal a Demokratikus Koalíció által előterjesztett javaslattal, miszerint üres önkormányzati lakásokba helyeznék el a kötelező kvóta szerint a menekülteket. A miniszter azt azonban világossá tette, hogy Magyarország perbe fog szállni a kvótával szemben: „a kormány úgy látja, akkor lépnek helyesen, ha a kvótát elutasítják”.
November 16-án kezdődnek az eladásra kínált állami földek nyilvános árverései. Lázár János kiemelte, hogy nagyon komoly külföldi érdekcsoportok fogtak azért össze, hogy Brüsszel elé járulva földet szerezhessenek. A tárcavezető úgy fogalmazott, fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak földet szerezni. A politikus szerint az MSZP az, amely a külföldieknek földet osztana.
Visszamenőleg is hatálytalaníthatja az Alkotmánybíróság a földprivatizációról szóló kormányhatározatot, amelyet az ellenzék közös erővel támadott meg a testületnél. Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint az állami földeket szociális szövetkezeteknek kellene adni, ezzel legkevesebb 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni. Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék az állami földek eladása miatt – jelentette be Harangozó Gábor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke hozzátette, az ehhez szükséges ötven aláírást már sikerült megszerezniük.
A kancelláriaminiszter azonban ismét leszögezte: „a magyar föld a magyar embereké”. Az árverés transzparens, az ellenzéki pártok számára is átlátható. Lázár elmondta, hogy negatív licit, áron aluli árverés elképzelhetetlen, majd kiemelte: a befolyt összeget egy beruházási alapba gyűjtik össze és jó célra fogják felhasználni.
Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A húszéves futamidejű hitel első tíz évében – a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében – a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott hitelt biztosít majd az MFB. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye – tette hozzá a miniszter.
Lázár János arról is szólt, hogy rövidesen a parlament elé kerül az adóhatóság szervezeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017–2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban. A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban.
A 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusról beszámolva a miniszter arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság új jogszabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat a lakossági energetikai korszerűsítés területén. A visszatérítendő – de kamatmentes – támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények, például kórházak, iskolák, óvodák energetikai korszerűsítését, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.
Lázár János azt is elmondta, hogy a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó EU-s ciklus pályázatairól. Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából.
A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri, és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) zárt ülést rendelt el az Altus-ügyben: az EB – Lázár szerint – titkolózik, mert Gyurcsány Ferenc szerződésének aláíróit zárt ülésen hallgatja meg. A Fidesz azt kéri, hogy beletekinthessen az EB–Altus-szerződés dokumentumaiba, továbbá azt is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra. Lázár kijelentette, a pártfinanszírozás az EU szabályaival teljesen ellentétes.
