A Szőlő utcai javítóintézet dolgozói a „rémálom végét várják” a szörnyű vádak után

A szőlő utcában nemcsak fogva tartják a fiatal fiúkat, de fejlesztik is őket. Az ott dolgozó szakemberek szerint éppen a sok munkájuk miatt nem is tudhattak az amúgy is zárkózott igazgató falakon kívüli tetteiről.

Fotó: Hegedus Marta

Az itt fogva tartott fiatalok rendkívül szigorú beosztás, tanítási és munkarend alapján élik a mindennapjaikat. „A hét hat napjából négyben tanulnak, kettőben dolgoznak a varrodában, mosodában, a kertészetben, és naponta csupán egy olyan óra van, amikor szabadon dönthetnek arról, mit csinálnak, ilyenkor általában csocsóznak, társasjátékoznak, esetleg olvasnak. A vasárnap lazább, de délelőtt akkor is van foglalkozás, délutánonként gyakran közösen filmet néznek, de nem ők döntik el, hogy milyet. Imádják a mesefilmeket, mert a legtöbbnek kimaradt az életéből” – meséli a női szakember.

Az intézmény száz fő befogadására képes, jelenleg mintegy hetvenen vannak Budapestről, valamint Pest, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, továbbá Heves vármegyéből. 80-90 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű, többségük gyermekotthonból érkezett, jóval kevesebben élnek családban. A legtöbb fiatal – annak ellenére, hogy 15–17 éves – 5-6. osztályos, de a tudásuk nem éri el ezt a szintet, 2-3 százalékuk analfabéta.

Jelenleg hat, 9-12 fős csoportokban végzik a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, mentálhigiénés nevelésüket, valamint az oktatásukat, és meghatározott elvek szerint osztják el őket, például bűntársak nem kerülhetnek egy helyre.

Bár valóban nagy a szigor, korlátozott a fiatalok szabadsága, sokan mégis jobb körülmények között élnek, mint kinn. 

Az intézetben dolgozók elmondása szerint bőségesen étkezhetnek, rendszeresen tisztálkodhatnak, megismerik a kulturált viselkedés alapvető szabályait. Sokan el tudják végezni az általános iskola nyolc osztályát, de arra is van példa, hogy leérettségiznek. Külsős tanárok vizsgáztatják őket, tehát a bizonyítványuk valós eredményt tartalmaz, és annak az iskolának a pecsétje kerül be a dokumentumba, így elkerülik a stigmatizálást.

Az intézetben lévő fiatal fiúknak négy irányba vezethet az útja a bíróság jogerős ítélete után. Szabadlábra kerülhetnek, ha próbára bocsátják őket vagy a büntetés idejét már letudták a Szőlő utcában. De átkerülhetnek a javítóintézetekbe, ahol az erre ítélteket tartják fogva, de van, aki a tököli fiatalkorúak börtönébe kerül.

Az utánkövetés hazánkban nem működik jól – panaszolják a szakemberek –, így általában nem tudják meg az intézet dolgozói, mi lesz a sorsuk az egykori neveltjeiknek. Úgy vélik, nagyjából 70 százalékuk visszaeső bűnelkövető lesz, de megfigyelték, 

minél hosszabb időt töltöttek el náluk, annál nagyobb az esély arra, hogy felhagynak a bűnözéssel és be tudnak illeszkedni a társadalomba.

„Nagyon jó érzés, ha kapunk tőlük levelet, amelyben azt írják, a körülményekhez képest jól érezték magukat, vagy ha azt látjuk a Facebookon, hogy büszkén fotóztatják le magukat, hogy keményen dolgoznak a 40 fokos kánikulában egy útfelújításon” – mesélik lelkesen a szakemberek.

A dolgozók nem tudtak semmit

Az intézet dolgozói a korábbi igazgatóról, Juhász Péter Pálról is beszéltek, akit május végén a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai fogtak el barátnőjével együtt, aki a javítóintézetben a helyettes biztonsági vezető volt.

Mindkettőjüknek emberkereskedelem és kényszermunka miatt kell felelniük, de a férfit többrendbeli közfeladati helyzettel visszaéléssel is meggyanúsították, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatásukat.

A rendőrség szerint a pár olyan nőkkel vette fel a kapcsolatot, akik gyermekotthonban nevelkedtek, és miután felnőttkorúvá váltak, az igazgató munkát adott nekik, de annak csak töredékét dolgozták le, ehelyett prostituáltként futtatták őket, internetes szexoldalakon hirdették meg a felnőttkorú lányokat. 

Tehát az ügynek nincsen kiskorú érintettje.

„Lehet, hogy nehezen hihető, de sem mi, sem a többi kolléga nem tudott semmit arról, hogy az igazgató mit művel az intézmény falain kívül” – állítja a két szakember. Bár nem szeretnék mentegetni, azt elmondták, hogy az évek alatt az áldozatos munkájával tekintélyt szerzett a munkatársai és a fogva tartott fiatalok előtt is.  Az, hogy ilyen kulturált, professzionális körülmények között működik a javítóintézet, az elsősorban neki köszönhető; mindemellett kedves, segítőkész emberként viselkedett, nehéz lenne egyetlen rossz szót is mondani róla – jelentik ki.

A szakemberek azonban jelezték, hogy Juhász Péter Pál rendkívül tartózkodó ember, aki gyakorlatilag semmit nem mesélt a magánéletéről – még azt sem tudták, hogy a biztonsági helyettese az élettársa lett –, annyi derült ki, hogy szeret sportolni, biciklizni és kedveli a kutyákat.

„Az itteni munka – a szépsége mellett – rendkívül kemény, nagyon fárasztó. A munkatársaknak gyakorlatilag nincs egy szabad percük sem, itt nem cseverésznek a kollégák egymással, nem beszélik ki egymást.” 

Éppen ezért mindkét szakembert, de valójában az intézet mind a 75 munkatársát letaglózták azok a május végi hírek, hogy őrizetbe vették a főnöküket.

Az azonban még jobban sokkolja őket, hogy a közvélemény egy része még mindig úgy hiszi, náluk, az intézetben történtek ezek a borzalmak, hiszen „Szőlő utcai botrányokról” írnak, beszélnek, holott sem magának az intézménynek, sem az itt, becsületesen dolgozóknak semmi közük nincs a feltételezett bűncselekményekhez.

Csak abban bízunk, hogy előbb-utóbb véget ér ez a rémálom, és ha szóba kerül a Szőlő utcai intézet, akkor majd nem a borzalmas bűncselekményről esik szó, hanem arról, hogy példás nevelőmunka és oktatás folyik itt, ahol az itt dolgozók igyekeznek megváltoztatni, jobbá tenni a fiatalok életét

– közli a két szakember.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: A Szőlő utcai javítóintézet (Fotó: Hegedűs Márta)