Nem lehet elviselhető mederben tartani a bevándorlási áradatot, ha az unió nem tudja visszaszerezni közös erővel a görög határok fölötti ellenőrzést – szögezte le Szijjártó Péter.
Az Európai Uniónak gyors pénzügyi segítséget kell nyújtania Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki Kurdisztánnak, amelyek most megóvják attól Európát, hogy milliós nagyságrendű bevándorlási hullám érje el – jelentette ki. Az Európai Unió történetének legnagyobb kihívása a bevándorlás, mondta, hozzátéve: a legfőbb probléma, hogy máig nem sikerült egységes európai választ adni erre a kihívásra.
Ennek egyik oka, hogy nincs konszenzus arról, mivel áll szemben a közösség és mekkora a baj. Nem menekültválságról van szó, hanem masszív modern kori népvándorlásról, amelyben egyszerre vannak jelen a menekülők, a gazdasági bevándorlók és az Iszlám Állammal összefüggésbe hozható elemek – tette hozzá a miniszter.
A tömeges bevándorlás globális probléma, így a megoldásnak is globálisnak kell lennie. A közel-keleti és észak-afrikai térség destabilizálásához vezető nemzetközi politikai döntésekben nem Európa játszotta a főszerepet – fogalmazott Szijjártó Péter. Közölte: a transzatlanti közösség és Oroszország pragmatikus együttműködése nélkül a Közel-Keleten és Észak-Afrikában nem lesz stabilitás. Ha Európa nem tud együttműködni Oroszországgal, abból koordinálatlan akciók születnek, és ez még nagyobb káoszhoz vezet – mondta.
Németország Magyarország első számú politikai, gazdasági és stratégiai partnere, a német beruházások alapvetően meghatározzák a magyar nemzetgazdaság teljesítményét – jelentette ki a tárcavezető. Elmondása szerint 2010 óta a német tőke töretlenül bízik Magyarországban. A tavalyi után idén újabb rekordot dönthet a két ország közötti kereskedelmi forgalom, csakúgy mint a magyar export Németországba. A magyar–német gazdasági együttműködés folyamatos fejlődése nélkül nehezen elképzelhető, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályán maradjon – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter ismertette: öt év alatt 5,3 milliárd euró német befektetés érkezett Magyarországra, ennek nyomán csaknem 20 600 munkahely jött létre, a Magyarországon működő mintegy 6000 német vállalat csaknem 300 ezer embernek ad munkát.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott gazdaság, szüksége van a beruházásokra, és a külföldi közvetlen tőkebefektetések csaknem negyede származik Németországból. Megfogalmazása szerint öldöklő verseny van a beruházásokért, amelyben Magyarország a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásával és megfelelő beszállítói bázis megteremtésével tud versenyelőnybe kerülni.
Kitért arra, hogy Európát eddig ismeretlen méretű kihívások elé állító bevándorlásnak közvetett gazdasági hatása is van. Óriási gazdasági problémákat fog okozni termelői és munkaerő-piaci oldalon is, ha például a határellenőrzések visszaállítása miatt csorbul a kiszámíthatóság, és emiatt nem lehet előre tervezni a termelési folyamatokat – hívta fel a figyelmet a politikus.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki közleményében emlékeztetett: Zoran Milanovic horvát miniszterelnök az Index.hr honlapon közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Magyarország Európa vakbele”, a miniszterelnöke „aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit”. Kifogásolta, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic elnök Magyarországon azt mondta, hogy a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, ugyanis Milanovic szerint a horvát rendszer példás, és ezt gondolják az európai vezetők is.
„Mindenki magának választ társaságot, az enyém Angela Merkel, Faymann és Cerar, de hogy ki Kolinda Grabar-Kitarovic társasága, nem tudom.”
Zoran Milanovic azért bírálta a horvát államfőt, amiért a V4-es országokkal tanácskozik, és erről nem egyeztetett vele. Hozzátette: a horvát külpolitikát a kormány irányítja.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kiemelte:
„Senki sem engedheti meg magának, hogy Magyarországról ilyen hangnemben beszéljen.”
Zoran Milanovic megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ez a nyilatkozat „kulturálatlan, civilizálatlan, Európához nem méltó”. A külügyminiszter úgy látja, aki ilyet mond, „az nem méltó egyetlen európai ország vezetésére sem”. Nem jelent enyhítő körülményt Zoran Milanovicnak, hogy „jól láthatóan hetek óta frusztrált, mert országának bevándorlókat ellátó rendszere egy nap alatt összeomlott, így Horvátország elbukott az első komoly schengeni teszten” – jelentette ki.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonnali hatállyal bekérette Horvátország budapesti nagykövetét.
