Azok, akik közfoglalkoztatásba való belépésük előtt csak rövid ideig voltak állás nélkül, a többieknél nagyobb eséllyel indulnak a nyílt munkaerőpiacon: azoknak, akik korábban legfeljebb három hónapig voltak regisztrált munkanélküliek, 16,9 százalékuk helyezkedett el, míg a 12 hónapnál hosszabb ideje állás nélkül lévőknek csupán a tizede. Ez a szabály igaz a közfoglalkoztatásban eltöltött időre is: minél hosszabb ideig közmunkás valaki, annál nehezebben helyezkedik el máshol, és esetében nő az esélye az újbóli közfoglalkoztatásnak.
A tanulmány szerint a képzésben és a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb programban való részvétel is javítja az elhelyezkedés esélyét: a beiskolázottak 19,8 és a más programban részt vevők 17,8 százaléka kapott állást a kilépést követő fél éven belül. A részmunkaidő azonban nem jó: azoknak, akik korábban négy órában dolgoztak közfoglalkoztatottként, a kétharmada volt munkanélküli fél évvel később, csupán 11,8 százalékuk talált munkát, és alig egyötödük dolgozott újra közmunkásként.
Mint ismeretes, évről évre folyamatosan növeli a kormány a közfoglalkoztatásra szánt keretet. Míg 2013-ban 171 milliárd forintot, tavaly pedig – egy rendkívüli keretemeléssel – 230 milliárd forintot fordított a kabinet erre a célra, idén ez az összeg már 270 milliárd forint lesz. Pintér Sándor belügyminiszter októberben jelentette be, hogy jövőre még többet, 340 milliárd forintot biztosítanak erre a célra, ez 253 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé az önkormányzatok számára. A miniszter szerint ugyan ezt a foglalkoztatási formát átmenetinek tekintik, ám mindaddig szükséges a rendszer fenntartása, amíg a piacgazdaság keretein belül el nem érhető a teljes foglalkoztatottság. A jövő évben új foglalkoztatási formákat is bevezetnek: a többi között lehetőség nyílik önkormányzati utak karbantartására, utcabútorok gyártására, önkormányzati ingatlanok karbantartására, illetve romos házak lebontására.
