A tanulmány Belügyminisztérium által közzétett kivonata szerint azt vizsgálták, mely tényezők segítik, illetve melyek hátráltatják a közfoglalkoztatásból kilépők elhelyezkedését. Az elemzés alapja egy, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előállított adatbázis, amely a 2011 és 2013 közötti időszak munkaügyi történéseit öleli fel.
Az adatok szerint a vizsgált időszakban a korábban közfoglalkoztatottként dolgozók 45,8 százaléka a közmunkából való kilépést követő 180. napon még mindig regisztrált munkanélküli volt. Valamivel több mint egyharmad volt azoknak az aránya, akik azóta újra közfoglalkoztatottak lettek, 6,7 százalékuk pedig nem dolgozott és munkanélküliként sem regisztráltatta magát. Fél év elteltével mindössze a korábban közfoglalkoztatottként dolgozók 13,3 százalékának sikerült munkába állnia az elsődleges munkaerőpiacon.
Az adatok szerint a nők nagyobb arányban tudtak elhelyezkedni, mint a férfiak, és többen regisztráltatták magukat munkanélküliként is. Előbbiek 14,7 százalékának volt munkája fél évvel a közfoglalkoztatásból való kilépés után, míg az erősebbik nemhez tartozóknak csak 12,4 százaléka talált állást. A gyengébbik nem tagjainak 50,7 százaléka volt regisztrált munkanélküli, még a férfiaknak csupán 42,7 százaléka. Újból közfoglalkoztatottként elhelyezkedni azonban több férfi tudott, mint nő.
Az életkor szempontjából a 25 év alattiak vannak szerencsésebb helyzetben: 16,8 százalékuk talált munkát és 29 százalékuk lett ismét közfoglalkoztatott. A 44 év felettiek helyzete jóval kedvezőtlenebb, a korosztály alig egytizede dolgozott a vizsgált napon.
Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettség növeli a munkanélküliség valószínűségét és rontja az elhelyezkedés esélyeit, ugyanis a közfoglalkoztatásból kilépő, maximum nyolc osztályt végzettek körében tíz százalék alatti (8,9 százalék) a munkát találók aránya, míg a munkaügyi rendszerben regisztráltaké 51 százalék. Legnagyobb arányban (25,6 százalék) az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők dolgoztak a nyílt munkaerőpiacon a közfoglalkoztatásból való kilépés után fél évvel. A pályakezdők 16, míg a nem pályakezdők 13 százaléka tudott elhelyezkedni. A szakmunkások körében a legjellemzőbb a közfoglalkoztatásba való újbóli belépés, a szakiskolát végzettek 37,4 százaléka dolgozott hat hónap után újra közmunkásként. Érdekes, hogy a nem regisztrált, nem dolgozó személyek aránya a pályakezdők (8,9 százalék) és a minimum érettségivel rendelkezők csoportján belül a legmagasabb (7,4 százalék).
Azok, akik közfoglalkoztatásba való belépésük előtt csak rövid ideig voltak állás nélkül, a többieknél nagyobb eséllyel indulnak a nyílt munkaerőpiacon: azoknak, akik korábban legfeljebb három hónapig voltak regisztrált munkanélküliek, 16,9 százalékuk helyezkedett el, míg a 12 hónapnál hosszabb ideje állás nélkül lévőknek csupán a tizede. Ez a szabály igaz a közfoglalkoztatásban eltöltött időre is: minél hosszabb ideig közmunkás valaki, annál nehezebben helyezkedik el máshol, és esetében nő az esélye az újbóli közfoglalkoztatásnak.
A tanulmány szerint a képzésben és a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb programban való részvétel is javítja az elhelyezkedés esélyét: a beiskolázottak 19,8 és a más programban részt vevők 17,8 százaléka kapott állást a kilépést követő fél éven belül. A részmunkaidő azonban nem jó: azoknak, akik korábban négy órában dolgoztak közfoglalkoztatottként, a kétharmada volt munkanélküli fél évvel később, csupán 11,8 százalékuk talált munkát, és alig egyötödük dolgozott újra közmunkásként.
Mint ismeretes, évről évre folyamatosan növeli a kormány a közfoglalkoztatásra szánt keretet. Míg 2013-ban 171 milliárd forintot, tavaly pedig – egy rendkívüli keretemeléssel – 230 milliárd forintot fordított a kabinet erre a célra, idén ez az összeg már 270 milliárd forint lesz. Pintér Sándor belügyminiszter októberben jelentette be, hogy jövőre még többet, 340 milliárd forintot biztosítanak erre a célra, ez 253 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé az önkormányzatok számára. A miniszter szerint ugyan ezt a foglalkoztatási formát átmenetinek tekintik, ám mindaddig szükséges a rendszer fenntartása, amíg a piacgazdaság keretein belül el nem érhető a teljes foglalkoztatottság. A jövő évben új foglalkoztatási formákat is bevezetnek: a többi között lehetőség nyílik önkormányzati utak karbantartására, utcabútorok gyártására, önkormányzati ingatlanok karbantartására, illetve romos házak lebontására.
