Megkezdődött a napokban a hajléktalanok téli ellátása. A tartós, több hónapra lakhatást nyújtó intézményeken túl az egy-egy éjszakára szállást adó éjjeli menedékhelyek, valamint a nappali melegedők is várják a fedél nélkül élőket.
„Éves szinten átlagosan országszerte 9500 hely áll rendelkezésre, amelyeket szükség esetén a téli hidegben 1500 időszakos férőhellyel tudnak bővíteni. Ezenkívül a nappali melegedőkben 7500 férőhely várja az utcán élőket” – közölte lapunk kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Czibere Károly vezette szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. Az átmeneti férőhelyeket akkor nyitják meg, ha az állandó kapacitások már megteltek, amire hamar sor kerülhet, hiszen a meteorológusok szerint a hét végén beköszönt a hideg. Szombaton és vasárnap éjszaka fagypont közelébe süllyed a hőmérséklet, az állandó szállásokon pedig már most sincs hely.
A szaktárca rámutatott arra is: a legfrissebb igénybevételi adatok alapján a hajléktalanok otthonainak és rehabilitációs intézményeinek kihasználtsága 100 százalékos, és a hajléktalanok átmeneti szállásain is telt ház van. Az éjjeli menedékhelyek időszakos férőhelyek nélkül számított kapacitása jelenleg 80-90 százalék. A nappali melegedők esetében is közel százszázalékos a kihasználtság. Ez azt jelenti, hogy először a tartós lakhatást nyújtó intézmények teltek meg. Míg ugyanis a hajléktalanok otthonai, a rehabilitációs intézmények és az átmeneti otthonok általában három hónap és két év közötti időtartamra nyújtanak szállást, addig az éjjeli menedékhelyeken csak egy-egy éjszakát tölthetnek el a fedél nélkül élők, majd reggelente csomagjaikkal tovább kell állniuk. A nappali melegedők a hajléktalanoknak napközbeni tartózkodást, tisztálkodási lehetőséget, csomagmegőrzést kínálnak.
Az államtitkárság szerint még a nyáron megkezdődött a felkészülés a téli krízisidőszakra, hiszen a szokásosnál hónapokkal korábban, már június elején kiírták a hajléktalanellátó szervezetek számára a téli krízisidőszakra vonatkozó pályázatot, hogy mindenki idejében megkapja a pénzt, és legyen ideje felkészülni a fedél nélkül élők ellátásra.
A kormány évente mintegy 8,3 milliárd forintot fordít a hajléktalanok ellátására, ennek 60 százalékát a melegedők és szállások finanszírozására. A téli krízisidőszak többletfeladatainak ellátásához a tavalyihoz hasonlóan idén is 372 millió forintos pályázati keretet különítettek el, ebből az ellátószervezeteknek az étkezésen és az orvosi ellátáson túl biztosítaniuk kell az átmeneti férőhelyek működését is. Az országban 83 utcai szolgálat is működik, ezek képezik az „elsődleges védelmi vonalat” az államtitkárság szerint. A kormány 2016. december 31-ig meghosszabbította a jelenleg működő szolgálatok finanszírozását, erre a célra pályázati rendszerben további 540 millió forintot biztosítottak. Az utcai szolgálatok mellett szintén fontos feladatot látnak el a diszpécserközpontok, amelyek folyamatos ügyeletben információt szolgáltatnak az utcán lévőkről, valamint figyelik a szállók és melegedők telítettségének mértékét, ezáltal segítik a kapacitások jobb kihasználtságát – közölte az Emmi.
A tervek szerint a jövőben még nagyobb figyelmet kapnak a hajléktalanok, ugyanis veszélyeztetettnek nyilvánítják őket. Az államtitkárság a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: a kormány hajléktalanokat érintő tervei és intézkedései túlmutatnak az alapvető létfeltételek biztosításán. A cél, hogy minden hajléktalan lehetőséget kapjon a szolgáltatások igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia. Ezt szolgálja a kormány azon terve, hogy január 1-jével jogszabályba kívánja foglalni a veszélyeztetettséget mint fogalmat a hajléktalanok esetében.
Eddig a veszélyeztetettség fogalma a gyermekek esetében volt használatos, őket kísérték kiemelt figyelemmel a gyermekvédelmi szakemberek. Egy gyermeket akkor minősítenek veszélyeztetettnek, ha a családjában nem biztosított az egészséges testi, lelki, szellemi fejlődése. Ilyen lehet például, ha nem megfelelő lakásban laknak, nincs megoldva a fűtés, vagy a gyerek nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, esetleg nem jár rendszeresen iskolába, vagy a családjában bántalmazzák. Ilyen esetekben a gyermeket rendszerint védelembe veszik, amelynek keretében a családgondozók a gyerek fejlődését fokozott figyelemmel kísérik, és segítik, tanácsokkal látják el a szülőket. Ha a helyzet nem javul, vagy rosszabbodik, a gyereket végső esetben kiemelik a családból.
Azt, hogy a veszélyeztetetté nyilvánítás a hajléktalanok esetében pontosan milyen intézkedésekre jogosítja majd fel a hatóságokat és a szakembereket, egyelőre nem világos, mivel erre irányuló törvényjavaslat jelenleg nincs benyújtva az Országgyűlés elé. Egy Balog Zoltán által jegyzett rendelettervezet szerint ugyanakkor a család- és gyermekjóléti szolgálat januártól már nemcsak a gyermekek életkörülményeit kíséri figyelemmel, hanem a „családok” és a „személyek” szociális helyzetét is, és megvizsgálja az érintettek szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, valamint azt, hogy van-e szükség gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozásra.
