A közlemény szerint akkor sem szűnik meg az adótartozás, ha végrehajtható vagyon hiányában a NAV első alkalommal nem tudja beszedni. Amennyiben ugyanis az elévülési időn belül az adózó ingó- vagy ingatlanvagyonra, illetve megfelelő jövedelemre tesz szert, a hivatal intézkedik a tartozás újbóli behajtásáról.
A NAV számára az ingatlan-adásvételről, ajándékozásról, egyéb vagyonszerzésről az illetékügyek adnak információt, illetve a földhivatali adatbázis is segítségül hívható. A gépjárművek tulajdonosváltásáról az okmányirodák adnak tájékoztatást, és nem utolsósorban a személyijövedelemadó-bevallások is támpontként szolgálhatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kapcsolatban áll más országok hatóságaival, amelyekkel kölcsönös az információcsere – írták.
A közlemény példaként említi, hogy egy egyéni vállalkozó tavasszal kártalanításként jutott volna vagyonhoz, de mivel az Igazságügyi Minisztériumnak tudomása volt az adótartozásról, értesítette a NAV-ot a behajthatás lehetőségéről. Végül a megítélt több millió forint perköltségen felüli része a behajthatatlanként nyilvántartott adótartozás jelentős részét fedezte.
A legnagyobb tétel egy magyarországi lakcímmel rendelkező holland állampolgár húszmillió forint adó- és járuléktartozása volt: a végrehajtás először nem vezetett eredményre, mivel az adós sem ingó-, sem ingatlanvagyonnal nem rendelkezett, végrehajtás alá vonható jövedelme nem volt, őt magát pedig nem lehetett elérni. A NAV megkereste a holland adóhatóságot, és behajtási jogsegély keretében információkat kért a férfi tartózkodási helyéről, végrehajtás alá vonható jövedelméről és vagyontárgyairól. A társhatóság néhány hónap múlva arról tájékoztatta a NAV-ot, hogy az adós az Egyesült Arab Emirátusokban él, Hollandiában pedig két házzal és több bankszámlával rendelkezik. A NAV erre már behajtási kérelemmel válaszolt, és a holland hatóság intézkedésére a húszmillió forintos hátralék egy összegben megtérült – közölték.
