A kormányfőt a jobbikos Dúró Dóra kérdezte hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Az ellenzéki politikus azt firtatta, támogatja-e a kormány, hogy a gyermekéhezés felszámolását célzó, a Nemzeti Minimum Programjáról című határozati javaslat a parlament elé kerüljön.
Dúró Dóra jelezte, hogy egy civil kezdeményezésről van szó, és melléállt Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő is. „Nemzeti ügyekben félre kellene tenni a pártpolitikát, ahogyan azt a Jobbik például a migránskérdésben is megtette” – mondta Dúró Dóra, kiemelve, hogy a Tárki felmérése szerint 50 ezer gyermek tartósan éhezik ma Magyarországon.
„Valóban, a nyomornak nincs pártszíne, de a megoldásnak van” – fogalmazott válaszában Orbán Viktor, hangsúlyozva: Magyarország ma egy olyan egyedülálló európai ország, ahol a gyermekek 90 százaléka óvodáskortól, azaz hároméves korától naponta négyszer az állam pénzén enni kap, „tehát nem éhezhet”, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől.
Kifejtette: 2010-ben Magyarországon a gyermekéhezés nem volt példátlan, ezért a kormány célul tűzte, hogy minden rászoruló gyermek ingyen étkezhessen.
Míg 2010-ben 28 milliárd forintot fordítottak gyermekétkeztetésre, addig az idei költségvetésben ez az összeg 72 milliárd forint – közölte a miniszterelnök. Tudatta azt is, hogy míg 2015-ig 92 ezer gyermek kapott ingyenes ellátást, addig idén szeptember 1-jétől 318 ezer.
Egy másik jobbikos képviselő, Sneider Tamás azok nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, akik ugyan még nem érték el az egyébként egyre emelkedő nyugdíjkorhatárt, de fizikailag már nem tudják ellátni munkájukat. Példaként említette a mentőket, a tűzoltókat, a sofőröket. Rájuk most 55-60 éves kor környékén közmunka vár – mondta a politikus, majd azt kérdezte: „mikor lesz már valami érdemi változás, hogy ne ez legyen a férfiaknak az elkövetkező években, évtizedekben a sorsa?”
Orbán Viktor azt felelte: a mostani kormány valóban nem támogatja a korai nyugdíjazást, mert az tönkretenné a magyar gazdaságot. A kérdés azonban jogos – folytatta –, hiszen senkitől sem várható el, hogy olyan munkát végezzen idősödő korában, amelyre már nem alkalmas, de az sem lenne méltányos, ha emiatt elveszítené az állását.
Erre a helyzetre az egyik eszköz a közmunka, de azt – mint mondta – ő sem tartja ideálisnak.
Arra kell szerinte törekedni, hogy nőjenek a bérek, hogy az idősödők minél nagyobb anyagi biztonságban legyenek. Emellett az állami foglalkoztatásban életpályarendszereket kell kialakítani, hogy „fizikailag nem tökéletes állapotban is” értelmes munkát végezhessenek az érintettek – közölte a miniszterelnök. Hozzátette, szerinte ugyanilyen „életpályaszerű” szabályozásokra van szükség a magáncégek területén is.
Azt azonban megismételte: olyan nyugdíjkorhatár-csökkentési politikát nem folytathatnak, amely veszélybe sodorja a már nyugdíjasok nyugdíját.
Viszonválaszában Sneider Tamás azt mondta, a Jobbik szerint igenis megengedhető, hogy a férfiak is – hasonlóan a nőkhöz – hamarabb nyugdíjba vonulhassanak.
A kormányfő erre reagálva megerősítette: mivel a kormánypártok vállalták a nyugdíjak értékének megőrzését, ezért nem folytatnak olyan nyugdíjkorhatár-politikát, amellyel a már nyugdíjban lévők nyugdíja csökkenne. „Szerintem az önök javaslata ezt vonná maga után” – mondta a jobbikos politikusnak.
Végül megjegyezte, a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége nem nyugdíj-, hanem családpolitikai lépés volt, hogy a nagymamák segíthessenek a családoknak. A Jobbik egyébként nemmel szavazott a nők negyvenévnyi munka utáni nyugdíjazásának lehetőségére – tette hozzá.
Az MSZP-s Varga László azonnali kérdésében a kormányfő áprilisi miskolci látogatásán tett vállalásokról érdeklődött, így például a Kassa és Miskolc közötti autópálya-összeköttetésről, az ipari parkról és az intermodális csomópontról. Az ellenzéki politikus egyúttal javasolta a Diósgyőri Acélművek területének barnamezős rehabilitációját.
Válaszában Orbán Viktor közölte: a ciklus végéig, 2018-ig minden autópályának el kell jutnia az államhatárig. Az intermodális csomópont ügyében „forrásharcok” zajlanak a nagyvárosok között, de Miskolcnak jók az esélyei – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a diósgyőri barnamezős rehabilitációs javaslatot megvizsgálják.
