„A terrorizmussal kapcsolatban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a párizsi merénylet egyik főszervezője járt Budapesten. Ezt meg tudom erősíteni – jelentette ki Lázár. – Tudomásunk és feltételezésünk szerint a Keleti pályaudvarnál is járt, tudomásunk és feltételezésünk szerint a magyar állami regisztrációt megtagadó bevándorlókból csapatot toborzott, és velük távozott az országból.” A miniszter tájékoztatása szerint ez az információ a krízis idején nem állt a magyar titkosszolgálatok rendelkezésére, később kaptak hírt a partner szolgálatoktól.
Lázár János aggályosnak és veszélyesnek ítéli, hogy mintegy 230 ezer ember ment át az országon ellenőrzés nélkül. A határzárral kapcsolatban úgy fogalmazott: addig marad a helyén, amíg fennáll a kockázata, hogy több ezren jelennek meg Magyarország határánál.
A kancelláriaminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország Szlovákiával közösen az Európai Bírósághoz fordult délután a kötelező bevándorlási kvóta ellen. A kvótát Lázár nem legitim kényszerintézkedésként jellemezte, és a visegrádi négyek együttműködésének erősségét hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy az unión belüli kötelező szétosztás változatlanul él, és a következő években több tízezer migráns betelepítését jelentené Magyarországra; megjegyezte, hogy a Törökországból „meghívottak” befogadása „vasárnap még nem volt kötelező”, és reméli, ez ezen a héten is így lesz.
A miniszter a magyar álláspont visszaigazolásának tartja, hogy Székely László alapvető jogi biztos az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a kvóta tulajdonképpen kiutasítás, amely nem lehet kollektív. Később kérdésre válaszolva közölte, a kvótaellenesség nem egy Angela Merkel német kancellár elleni támadás, és Németország dolga, hogy kit és hogyan fogad be.
Lázár arról is szólt, hogy a 2013-ban hatályba lépett Polgári törvénykönyv felülvizsgálatát is javasolni fogja a kormány az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakon. Beszámolt róla, hogy a kabinet szerdai ülésén összeállította a tavaszi törvényalkotási programot. Azt fogják javasolni az Országgyűlésnek, hogy egyebek között vitassa meg az új közigazgatási eljárási rendről, az új közigazgatási bíráskodásról, a kincstári jogügyi igazgatóságról szóló javaslatokat – ismertette. A Ptk. felülvizsgálatával kapcsolatban kérdésre később beszélt arról, hogy a polgári jogi kódexben a tulajdonost szeretnék erősíteni a bérlővel szemben.
A törvényalkotási programból a költségvetés elfogadása mellett kiemelte: várható a járási és a kormányhivatalok hatáskörbővítése, a közszolgálati köztisztviselők béremelése és az építésügy teljes átalakítása a bürokráciacsökkentés érdekében. A kormány jóváhagyta azt is, hogy a hulladék- és az erdőgazdálkodással, a szociális igazgatással és ellátó rendszerrel, a gyermekvédelemmel kapcsolatos javaslatok is a Ház elé kerüljenek – mondta. Közölte, hogy a vízgazdálkodási, illetve az energetikai szektort, a víziközmű-szolgáltatásokat érintő, valamint a csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos javaslatokat is a parlament elé viszi a kabinet.
Lázár megemlítette a milánói világkiállítás magyar pavilonját is, amelyet szavai szerint „túszul ejtettek az olaszok”, a kormány azonban szeretné visszakapni. Öt település jelentkezett azért, hogy ott helyezzék el, a kormány Karcagot támogatja – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a kabinet jóváhagyta, hogy a szegedi Dorozsmai úton megépüljön az új labdarúgó-stadion.
December elejéig több mint 150 milliárd forinthoz agrártámogatáshoz jut 105 ezer magyar gazdálkodó, és év végéig csaknem 200 milliárd forintot szeretne kifizetni a vidékfejlesztési hivatal – hangzott el a Kormányinfón.
A miniszter közölte, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a 2016-os gazdasági növekedésben a megyei jogú városoknak, ezért előre hozták az infrastrukturális fejlesztéseik támogatását. Hozzátette: 25 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet soron kívül a megyei jogú városoknak. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Szegedre várhatóan február végén látogat a miniszterelnök, Salgótarjánban pedig megvárják az új polgármester megválasztását.
Beszámolt róla, hogy hazánk gáztartaléka hárommilliárd köbméter, és hozzátette: az orosz–ukrán megállapodásnak köszönhetően Magyarország téli ellátása biztosítva van Ukrajna felől.
A munkanélküliség témakörét érintve közölte, hogy négymillió fölött van azok száma, akik dolgoznak, és munkájuk után adót fizetnek. A jövedelmi egyenlőtlenségekről azt mondta, hogy 2014-ben és 2015-ben csökkentek, és kisebbek, mint Németországban. Hozzátette: nőtt a háztartások megtakarítása is.
Elmondta, hogy idén még december 16-án ülésezik a kormány, akkor az új otthonteremtési programról is tárgyalnak.
Lázár János beszélt arról is, hogy szerinte Soros György pénzéből aláírásgyűjtést kezdeményezett egy civil szervezet Magyarországgal szemben, erre kapott lehetőséget az Európai Bizottságtól. Nem tudja, Soros Györgynek mi a gondja, hogy aláírásgyűjtést szervez szülőhazájával szemben – vetette fel a miniszter, és jelezte, hogy az EB döntését tiszteletben tartják.
Az Európai Bizottság kapcsán az is szóba került, hogy újabb tárgyalási kör kezdődik a rezsicsökkentés megvédése céljából.
A politikus úgy értékelte, hogy a magyarországi helyzetről tartott csütörtöki európai parlamenti vita érdektelenségbe fulladt. Megköszönte, hogy az Európai Néppárt kiállt Magyarország mellett, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy vannak, akik hazájuk ellen lépnek fel az EP-ben.
Lázár kérdésre megerősítette, hogy Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, ugyanakkor – mint mondta – furcsa volna, ha a törökök előbb kapnának vízumkönnyítést vagy vízummentességet, mint az ukránok. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelt politikai céljaként hivatkozott arra, hogy Ukrajna számára a vízummentességet képviselje Brüsszelben.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az olcsó hazai áram feltétele Paks 2. megépülése, ezt a számok is alátámasztják. Hozzátette, hogy Európában jelenleg hét atomerőmű épül, nagy részüket az oroszok építik, ezek közül egyikre sem írtak ki tendert, de mindegyik megfelel az uniós irányelveknek és szabályoknak.
Arra a kérdésre, hogy a Belügyminisztérium mikor költözhet a budai Várba, Lázár elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiával jelenleg is tárgyalás folyik, melynek egyik tétele, hogy az állam tíz-tizenkétmilliárd forinttal támogatja kutatóépületek létesítését, cserébe az MTA kiüríti az Országház utcai épületeit a Várban. Ezután költözhet oda a Belügyminisztérium. A kancelláriaminiszter hozzátette: a tervek szerint Varga Mihály Nemzetgazdasági Minisztériuma is visszaköltözik a Szentháromság térre még ebben a ciklusban. A miniszterelnök a Sándor-palotába költözne, de ennek előkészülete több időt igényel, így nem ebben a ciklusban fog megvalósulni – mondta el.
A BKV-val kapcsolatban Lázár elmondta, a cég finanszírozásáról zajlik az egyeztetés, és a december 16-ai kormányülésen „nyilván szóba kerül az ügy”.
A Szent Imre-kórház körüli ügyeket firtató kérdésre kijelentette, hogy az egészségügyben dolgozóknak annyit fizetnek, amennyit tudnak, de tény, hogy az egészségügy jelenlegi helyzete miatt folytatni kell az ágazatban elindított életpályamodellt.
Megkérdezték a minisztert a székelyföldi terrorvádról is. Azt felelte: minden segítséget megadnak, amire szükség van, s valóban felmerül a koncepciózus eljárás gyanúja.
Arra a kérdésre, hogy a december 15-én záruló őszi parlamenti ülésszakot tervezik-e meghosszabbítani, terveznek-e rendkívüli ülést, nemmel válaszolt.
