A lap beszámol róla, hogy a sármelléki reptéren nem is olyan régen történtek már komoly fejlesztések, amihez a kormány mintegy 400 millió forinttal járult hozzá, egy ír–magyar cég utasterminált, parkolót, logisztikai bázist épített, pályafényt és úgynevezett ILS-rendszert helyezett üzembe, amely lehetővé teszi, hogy a gépek rossz látási és időjárási viszonyok között is leszállhassanak.
Ráadásul a létesítmény nem is használódhatott el, lévén tavaly mindössze 33 ezer utas fordult meg náluk.
Nemrég a reptér egyes elemeinek Széles Gábor lett a résztulajdonosa, a nagyvállalkozó pedig fejlesztéseket sürgetett a légikikötőnél, és úgy tűnik, a kormánynál nyitott fülekre talált, már ami a támogatásokat illeti.
A Népszabadság által megkérdezett légügyi szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a reptéren nincs mit modernizálni, a bevezető fénysorok, az elektronikus leszállítórendszer és a 2500 méter hosszú futópálya szinte minden szóba jöhető utasszállító gép fogadására alkalmassá teszi a repülőteret. Ráadásul mind a híresen szigorú feltételeiről ismert Ryanair, mind a Lufthansa közlekedtetett már járatokat Sármellékre, a reptér jelenlegi adottságaival is.