Tarlós István a lap csütörtökön megjelent számában megjelent interjújában azt mondta: „a fonódó karácsonyig elkészül, de nem adjuk át, mert a Lánchídnál van egy aluljáró, amely csak 2016 tavaszára készül el. Mivel májusra a Széll Kálmán téren is véget ér a munka és a két beruházás szorosan összefügg, talán érdemesebb együtt átadni őket”. Közölte, a forgalom a Lánchídnál mindkét irányba elindul december végén, de amíg nem lesz folyamatos a villamospálya, nem tekinti befejezettnek a beruházást. Átmenetileg lesz egy átszállási pont a két vonal között – tette hozzá.
A BKV hosszú távú finanszírozásáról szólva Tarlós István arról beszélt, hogy az ügyben a kormánnyal továbbra is „holtponton” állnak. A főpolgármester azt mondta, hogy az agglomerációs közlekedésen a főváros nettó vesztesége 12 milliárd forint. Az állam által kért díjkedvezmények 10 milliárd, a díjmentes közlekedés pedig 9,5 milliárd forint veszteséget jelentnek. Ezeknek az összege az, amivel, „ha úgy vesszük, az állam tartozik nekünk” – tette hozzá.
Ha nem kapják meg a költségvetésből az államtól átvállalt feladathoz a forrásokat, akkor lehet, hogy nem mennek ki az agglomerációba a tömegközlekedési járművek – közölte.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha ez sem hat, a főpolgármester úgy fogalmazott: „Ha nem lesz megoldás nagyon rövid időn belül, tegyünk egy próbát. Ha nem hiszik el, hogy ennyibe kerül a közlekedés, hogy nem felelőtlenül költjük összevissza a pénzeket, akkor adjuk át a kancelláriaminiszternek a BKV-t.”
„Üzemeltesse ő a fővárosi meg az agglomerációs tömegközlekedést, de ne kapjon rá egyetlen fillérrel se többet, mint mi, és nyújtsa ugyanezt a szolgáltatást. Leveszem a kalapom, ha képes megoldani” – mondta Tarlós István az interjúban.
Az interjúból kiderült, Tarlós elsősorban Lázár Jánost hibáztatja a mostani kormányból az elmaradás miatt: „Egyes befolyásos politikai szereplők – elsősorban Lázár János kancelláriaminiszter – nem akarják megérteni, hogy egy nagyváros tömegközlekedése sok pénzbe kerül. Ma már ott tartunk, hogy a BKV 2010 óta nem vett fel működési hitelt, üzemi eredménye pozitív, és olcsóbb a budapesti tömegközlekedés fenntartása, mint a jóval kisebb Prágáé.”