A főpolgármester ezúttal is hangsúlyozta, hogy a fővárosi tömegközlekedés hatékonyságának javításával 2010 óta 10 milliárd forintos megtakarítást és ugyanekkora bevételnövekedést tudtak elérni a BKV-nál, amelynek költségvetéséből ennek ellenére is 30-31 milliárd forint hiányzik az állami díjkedvezmények és az agglomerációs közlekedés biztosítása miatt. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, az agglomerációs közlekedés biztosítására nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, ezért állami támogatást sem kapnak e kiadásaikra. Kérdésre válaszolva a politikus reális alternatívának nevezte az agglomerációs közlekedés leállítását arra az esetre, ha finanszírozásáról nem születik megállapodás.
Tarlós István szerint ennek tudatában az eddigi 24 milliárd forintos állami feladattámogatás is kevésnek bizonyult, a kabinet jelenlegi szándéka alapján ez az összeg jövőre 6 milliárd forinttal, a következő két évben pedig további 3-3 milliárd forinttal csökkenne.
A főpolgármester a tárgyalások kimenetelére vonatkozó kérdésekre reagálva megjegyezte, soha nem folytatott teljesen eredménytelen „hosszabb egyeztetést” a kormányfővel. Tarlós István közölte, hivatalos levélben is eljuttatták a Miniszterelnökségre a BKV állami átadására vonatkozó, korábban ismertetett javaslatukat. A főpolgármester kitért arra is, hogy a 4-es metró végleges használatbavételi engedélyének elkészültével, várhatóan január elejétől végleg megszüntetik a metróvonallal párhuzamosan közlekedő felszíni járatokat, ami 1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Tarlós István további kérdésekre válaszolva tehetséges politikusnak nevezte a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost, akinek szerinte a „virgács szerepkör” nagyon tetszik, a bokszzsák szerepe viszont már nem. „Pedig ha valaki szeret virgács lenni, kénytelen bokszzsák is lenni” – fogalmazott a városvezető. Szerinte kettőjük között nem személyes vita van, hanem Budapest és a vidék küzdelme a költségvetési forrásokért.
A főpolgármester csütörtökön megjelent sajtóhírekre reagálva megerősítette, a városvezetés nem tervezi a Lánchíd egyirányúsítását, továbbá a pesti alsó rakpart közúti forgalmának lezárását.
A dugódíjról szólva kijelentette, legkorábban 2017-ben lehetséges a bevezetése, a főváros lehetséges bevételei pedig 2 milliárdtól legfeljebb 10-15 milliárd forintig terjedhetnek. Ezúttal is aláhúzta, hogy a dugódíj bevezetésére az előző városvezetés tett ígéretet Brüsszelnek, jelenleg pedig még törvény tiltja a bevezetését.
Tarlós István közölte, a Fővárosi Önkormányzat többszöri értékbecslésnél is magasabb áron, 540 millió forintért értékesítette a Váci utca 36. szám alatt álló Klotild-palotában korábban meglévő 12 százalékos tulajdonrészét.
A főpolgármester a Balázs Mór-terv részleges módosításának szándékát is bejelentette, miután a város 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját közlekedési szakértők „szélsőségesen tömegközlekedés-orientáltként” jellemezték. Az erről szóló tanulmányból idézve Tarlós István példaként említette a nagykörút villamosainak elsőbbséget biztosító forgalomszervezési gyakorlatot.
A városvezető bejelentette továbbá, hogy a ciklus végén kezdeményezni fogja a kerékpárosok kötelező KRESZ-vizsgáztatását abban az esetben, ha továbbra is következetesen figyelmen kívül hagyják a piros lámpákat. Tájékoztatása alapján ugyanis tíz kerékpárosból nyolc nincs tekintettel a tilos jelzésre. Tarlós István kérdésekre válaszolva kijelentette, nem kívánja igazságtalanul háttérbe szorítani a kerékpáros közlekedést, ugyanakkor szerinte a kerékpáros kultúra az infrastruktúránál is nagyobb fejlesztésre szorul. A főpolgármester által idézett tanulmány emellett több buszsáv esetében felülvizsgálni javasolja a kerékpáros közlekedést, mivel a készítők szerint az – elsősorban a belvárosban – jelentősen lassítja a tömegközlekedést.
Tarlós István a fővárosi futóversenyeket érintő rendeletmódosítást is kilátásba helyezett. Ennek alapján a városvezetés későbbi mérlegelése szerint a Budapest centrumában megrendezett évenkénti hat nagy rendezvényből akár már jövőre is legfeljebb csak hármat rendezhetnek meg.
