Félmillió önkéntes segíti a civileket

Egyre több a foglalkoztatott, nőtt a bevétel, de csak az adományok negyede jutott a lakosságnak.

A teljes nonprofit szektor fejlődését három fontos mutatóval lehet érzékeltetni: a működő szervezetek számával, a bevételek reálértékével és a foglalkoztatotti létszámmal. Az elmúlt két évtizedben 2012-ben először fordult elő, hogy mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest, és ez folytatódott 2013-ban is: a bevételek reálértéke körülbelül 3, míg a munkavállalók száma 11 százalékkal esett vissza.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése szerint a 2014-es esztendő azonban végre újra jelentős pozitív változást hozott: ugyan a működő szervezetek száma 1 százalékkal csökkent, a bevételek 19 százalékkal nőttek, a foglalkoztatottság pedig 18 százalékkal bővült a szférában.

A javulás ráadásul annak ellenére következett be, hogy folytatódott az állami támogatásokból származó források arányának csökkenése. A teljes szektor bevételeinek kevesebb mint harmada (29 százalék) származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami a korábbi évinél 6 százalékponttal, 10 milliárd forinttal kevesebb. A kieső összeget a szervezeteknek saját bevételekből kellett pótolniuk.

A vizsgált időszakban mintegy 12 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt összesen 140 milliárd forint értékben, aminek negyede a lakosságnak, háromnegyede különféle szervezeteknek jutott. A támogatásból 125 milliárd forint pénzbeli adomány volt.

A nonprofit szférát két, egymástól eltérő sokaság alkotja: a szektor közel kilenctizedét adó, ám viszonylag szerényebb gazdasági súlyú klasszikus civil szervezetek, illetve a szféra bevételének és munkahelyeinek többségét biztosító, mintegy négy és fél ezer nonprofit vállalkozás. 2014-ben 63,9 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet működött Magyarországon, bő harmaduk (22 ezer) alapítványi formában, 42 ezer társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok mintegy kétharmadának tevékenysége továbbra is három területhez, az oktatáshoz, a szociális ellátáshoz és a kultúrához köthető. A társas nonprofit szervezetek körében a szabadidős és a sportegyesületek, valamint a kulturális szervezetek aránya volt a legnagyobb.

A nonprofit szféra összbevétele megközelítőleg 1472 milliárd forint volt 2014-ben, az előző évinél 230 milliárd forinttal több. Az 500 ezer forint alatti bevételű szervezetek aránya 42-ről 41 százalékra csökkent, az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezetek esetében a leggyakoribb. A bevételek zöme továbbra is Budapestre koncentrálódik, a vidék hátránya ezen a területen 2014-ben sem csökkent: az összbevétel 56 százaléka a fővárosba került, mindössze 7 százalék jutott a községeknek. Nagy a különbség aszerint is, hogy a nonprofit szervezetek milyen ágazatban tevékenykednek: a sport- és szabadidős szervezetek súlyuknál sokkal kisebb arányban részesedtek a forrásokból, a gazdaság-, valamint településfejlesztésben tevékenykedő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbben alakult.

2014-ben a nonprofit szektor összesen 153 ezer embert foglalkoztatott, ez 2013-hoz képest 17 százalékos létszámnövekedést jelent. Közülük 102 ezer embert főállásban, 51 ezret részmunkaidőben alkalmaztak. A civil szféra elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban teremt munkalehetőséget: a fizetett alkalmazottak 69 százalékának a főváros és a megyeszékhelyek nonprofit szervezetei kínáltak munkalehetőséget, negyedük kisvárosi szervezeteknél végezte feladatát, és csupán az alkalmazottak 7 százaléka dolgozott községekben. A szektorban mért átlagos, közel 2,3 millió forintos bruttó éves bér 21 százalékkal marad el a nemzetgazdaságban mért átlagos keresettől.

A civil szférában sokan fizetség nélkül dolgoztak: 2014-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 490 ezer fő volt. Az általuk teljesített 55 millió munkaóra több mint 26,6 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg, munkájuk becsült értéke 60 milliárd forintra tehető. Az önkéntesek munkája különösen a kisebb szervezetek számára nélkülözhetetlen, esetükben ugyanis az önkéntes munka értéke a szervezet bevételének többszörösét tette ki, vagyis ezek szervezetek nem tudtak volna fizetni a munkáért.

2014-ben a klasszikus civil szervezetek egyébként a teljes nonprofit szféra 87 százalékát képviselték, miközben az összbevétel mindössze 38 százalékával gazdálkodhattak. A civil szektor humánerőforrása különbözik a szféra többi részétől: a fizetett munkaerőnek csupán 31 százaléka dolgozik magánalapítványoknál, egyesületeknél, viszont az önkéntesek teljesítményének 96 százaléka a civil szférát erősíti. 2014-ben az állami források 31 százalékkal járultak hozzá a civilek bevételeihez, míg a magántámogatások költségvetésük több mint 35 százalékát biztosították. Az állami támogatáson belül a központi költségvetés körülbelül négy és félszer annyit juttatott a nonprofit szektorba, mint a helyi önkormányzatok. A tagdíjak szintén az átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között. A nonprofit szférába a személyi jövedelemadó egy százalékából befolyó összegek 97 százalékát a civileknek ajánlották fel az emberek.

A KSH megállapítja: bár a nonprofit szervezetek összes bevételének hazánk teljes GDP-jéhez viszonyított aránya még ma sem éri el az öt százalékot, a foglalkoztatásban jelentős szerepet vállal a szféra, hiszen 1993 óta háromszorosára nőtt a szektor munkaerő-piaci részesedése. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 2012 és 2014 között lezajlott, a bevételben és foglalkoztatási mutatókban jelentkező változásokat nem a civil szervezetek idézték elő, hanem a nonprofit vállalkozások körében történt szerkezetátalakulás. Mint írják, 2013-ban számos, korábban nonprofit gazdasági társaságként működő egészségügyi szolgáltatót, intézetet, kórházat állami intézménnyé alakítottak át, így azok kikerültek szférából. 2014-ben ugyanakkor több, kommunális tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaság jelent meg a szektorban. Mindez visszatükröződik a bevételi és foglalkoztatási adatokban is. 2013-ban mintegy 108 milliárd forintnyi bevétel került ki a nonprofit szektorból, miközben egy évvel később a településgazdálkodás területére beáramló szolgáltatók önmagukban 172 milliárdnyi többletforrást „hoztak magukkal”. Az elemzés rámutat: az állami támogatások arányának jelentős csökkenése (35 százalékról 29-re) nem mutatható ki a klasszikus civilek esetében – sőt esetükben egyszázaléknyi növekedés jelentkezett –, így ezt egyértelműen a nonprofit vállalkozásoknál mért drasztikus állami forráscsökkenés okozta.