Túlképzettek a magyarországi bevándorlók

Az oroszok között van a legtöbb diplomás, és általában jól beszélik a nyelvünket.

A 15–74 éves harmadik országbeliek között a felsőfokú végzettségűek aránya közel két és félszerese (48 százalék) a magyar népességének (20 százalék). Ennek egyik oka, hogy a honos népességben nagyobb arányban élnek idősebbek, akiknek iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a fiatalabbaké. A másik ok, hogy a migráció célja sok esetben éppen a felsőfokú végzettség megszerzése, és miután az érintettek hazánkban elvégzik az egyetemet, egy részük úgy dönt, hogy itt letelepszik. Hozzájárul az adatokhoz az is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek esetében a migrációs szándék általában erősebb, mivel ők könnyebben kapnak munkát. A harmadik országbeli bevándorlók közül az oroszok körében a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, de a kínai, az ukrán és a vietnami állampolgárok körében is magasabb a diplomások aránya, mint a magyar népességben.

A migránsok magasabb iskolai végzettsége az esetek többségében azt is jelenti, hogy közülük többen töltenek be magasabb képzettséget igénylő munkaköröket. A foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok több mint fele végez magasabb képzettséget igénylő munkát, míg a magyar állampolgárságúak alig több mint harmada. A migránsok körében jóval több az önfoglalkoztató, míg az alkalmazottak aránya alacsonyabb. A bevándorlók között ugyanakkor magasabb azoknak a diplomásoknak az aránya is, akik alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkát végeznek, vagyis inkább jellemző rájuk a túlképzettség, mint a magyarokra. A migráns férfiak esetében ráadásul jóval gyakoribb a túlképzettség, mint a nőknél, míg a honos népességnél alig különbözik a férfiak és a nők mutatója. A felsőfokú végzettségű foglalkoztatott migráns férfiak közül szinte minden ötödik olyan munkakörben dolgozik, amely alacsonyabb képzettséget igényel annál, amivel bír, és ez másfélszer gyakoribb, mint a magyarok esetében.

A képzettségnek megfelelő munkavállalás akadályaként a harmadik országbeli válaszolók 31 százaléka a magyar nyelv ismeretének hiányát, negyedük származási, vallási megkülönböztetést, 7 százalékuk jogi korlátokat, 2 százalékuk pedig a képzettség magyarországi honosításának problémáját jelölte meg.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 15–74 éves harmadik országbeliek gazdasági aktivitása (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya) 2 százalékponttal magasabb volt a honos népességnél (61, illetve 59 százalék). Nemenként vizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy míg a migráns férfiak aktivitása több mint 4 százalékponttal meghaladja a magyarokét, addig a migráns nők aktivitási mutatója közel 2 százalékponttal a magyar nők értéke alatt marad. A harmadik országbeli férfiak közel 70 százaléka gazdaságilag aktív, a nőknek azonban mindössze a fele. Csalóka a kép azért is, mert a migránsok között több a fiatal. Ha azonban csak a munkavállalásra legjellemzőbb korú, 25–54 éves népességet hasonlítjuk össze, azt tapasztaljuk, hogy ebben a korcsoportban a külföldiek körében 80 százalék az aktivitási mutató, míg a magyaroknál 85 százalék, vagyis a munkavállalásra leginkább jellemző korcsoportban a harmadik országbeliek hátrányban vannak.

Magas foglalkoztatási arány

A 15–74 éves korcsoportot vizsgálva a migránsok körében magasabb a foglalkoztattak aránya is, mint a honos népességnél. A KSH ugyanakkor leszögezi, hogy ha az eltérő koreloszlásból származó hatást kiszűrnék, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási rátája nem volna magasabb a magyarokénál. A szűkített, 25– 54 éves korcsoportban a harmadik országbeliek foglalkoztatási rátája 3,4 százalékponttal még alacsonyabb is a magyar népességnél. Lemaradásuk majdnem kétszer ekkora a nők körében. A 15–74 éves korcsoportot vizsgálva ugyanakkor a munkanélküliségi ráta a harmadik országbeli férfiak (5,6 százalék) és nők (6,7 esetében is alacsonyabb, mint a magyar gazdaságilag aktív népességben (8,0, illetve 8,2 százalék).

Az egyes népek közül a vietnamiakra és a kínaiakra az aktív munkaerő-piaci részvétel a jellemző, az átlagosnál magasabb (76–77 százalékos) foglalkoztatási, illetve alacsony (2–4 százalékos) munkanélküliségi rátával. Ezzel szemben az ukránok és az oroszok aktivitási aránya alacsonyabb a magyar népességénél.

A 15–74 éves harmadik országbeli állampolgárok 39 százaléka inaktív. A migránsok 55 százaléka azért nem dolgozik, mert tanul, az inaktív magyaroknak ugyanakkor csak negyedére igaz ugyanez. A honos népességben az inaktivitás leggyakoribb oka a nyugdíjazás (inaktívak 51 százaléka), ami a bevándorlók körében sokkal kevésbé jellemző (15 százalék).