Múlt hét vasárnap Németh Szilárd arról beszélt, hogy a parlament igazságügyi bizottságában vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszapperben született enyhe ítéletek miatt. A Kúria elnöke hétfőn reagált a Fidesz-alelnök bejelentésére. Darák Péter arra figyelmeztetett: az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt kérte, hogy tartsák tiszteletben a bírák függetlenségét. Majtényi László jogtudós szerint különösen veszélyes, ha még nem jogerős ítéleteket minősít a hatalom, hiszen ha másodfokon már a számára tetsző döntés születik, senki nem hiszi el, hogy a bíróság független.
Csütörtökön a Veszprémi Törvényszéknél tiltakoztak a vörösiszapper vádlottjainak felmentése ellen a károsultak és az érintett települések polgármesterei. A katasztrófa felelőseinek megnevezését sürgette a 2010-es tragédiában leginkább érintett Kolontár polgármestere.
Ötezren vettek részt azon a miskolci tüntetésen, melyet a Herman Ottó Gimnázium pedagógusai szerveztek szerdán. A miskolci Hősök terén elhangzott beszédek során többször követelték a Klik megszüntetését, emellett pedig a köznevelési kerekasztal bojkottjára szólítottak fel. Miskolc példája ragadósnak bizonyult, tíz másik városban is szimpátiatüntetést szerveztek. A tiltakozók leggyakoribb kritikái közé tartozik, hogy túlterheltek a tanulók és a pedagógusok, csökkenteni kellene a tananyagot és az óraszámokat.
Lázár János egy nappal később szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján üzent a tanároknak és a pedagógusszervezeteknek. A kancelláriaminiszter szerint a restaurációs kísérlet elképzelhetetlen, a 2010 előtti oktatási rendszer visszaállításában pedig ne is reménykedjenek a pedagógusok. Lázár János azt mondta, a kormány hajlandó tárgyalni, ezért február 9-én várják a szakmai szervezeteket is az oktatási kerekasztalhoz.
Az elbocsátások végrehajtása a köztisztviselői béremelés feltétele a kancelláriaminiszter szerint. Lázár János 2017. január elsejéig mintegy ötödével csökkentené a hivatalnokok számát. Azok, akik önként távoznak, akár 5-10 millió forintos lelépési pénzre is számíthatnak. Mint mondta: ahhoz, hogy Magyarországon új állami tisztviselői kar legyen, át kell alakulniuk a járási és a kormányhivataloknak. E két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, itt év végére 30 ezer alá csökken a létszám.
Tarlós István pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: máig vitáznak a kormánnyal arról, hogy a Budapesti Közlekedési Központot miért duzzasztották kétezer főssé, hiszen a cégnek jóval kisebbnek kellene lennie, ezért elengedhetetlen a létszámcsökkentés. Az agglomerációs közlekedés visszavételéről Tarlós a Budapestinfón elmondta: támogatja a kormányt és a miniszterelnököt, de szükség esetén vitázik is.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban csütörtökön Lázár János beszélt arról, hogy egységes állami rendszert hoznának létre a hulladékgyűjtésre. A főpolgármester szerint a kabinet a lépéssel azt akarja elérni, hogy a nyereséges budapesti ágazat profitját vidéken terítse szét. Tarlós szerint rosszul járna a főváros, ha a kormány terveinek megfelelően elvonnák a hulladékgazdálkodást a Főkefétől.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteken elmondta: tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban „99,9 százalékos valószínűséggel” belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen.
