Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban „99,9 százalékos valószínűséggel” belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen – ismertette a főügyész.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a vádirat lényege szerint T. Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében, bizonyíthatóan 2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A bűnszervezet T. Csaba irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
A bűnszervezet a befektetői értékek sikkasztása mellett csalást is elkövetett azzal, hogy a Quaestor-csoport tényleges fizetésképtelen helyzetéről a befektetőket megtévesztve vállalati kötvényeket (köztük a valóságban nem létező értékpapírokat is) értékesített. A befektetői értékek sikkasztását egészen addig folytatták, amíg a vállalati kötvényértékesítésből megfelelő bevételre tettek szert, ezt követően a csalássorozatot egészen a 2015 márciusában történt lebukásukig folytatták.
A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádirata öt vádpontot tartalmaz:
I. vádpont: A vádlottak kihasználták a Quaestor Értékpapír Zrt. és KELER elszámolóház értékpapír nyilvántartási rendszerének különbségét. Ennek során 2007. és 2012. év között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították, úgy, hogy az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor saját számlájára, majd azokat értékesítették. A bevételt részben a veszteséges társaságokra költötték, részben a korábbi bűncselekményekkel okozott hiányokat pótolták, egy részét pedig eltulajdonították. T. Csaba és társai a fenti módon 46,6 milliárd forint értékű értékpapírt tulajdonítottak el.
II. vádpont: A vádlottak 2007. év és 2012. év között egyedi megbízások alapján nem létező állampapírokat értékesítettek. Ezáltal összesen 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forint kárt okoztak, amit azonban a későbbi bűncselekményekből származó bevételekből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítettek.
III. vádpont: Miután a Quaestor-csoport gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, a vádlottak ezt az ügyfelek előtt elhallgatták, és így értékesítettek részben ténylegesen kibocsátott kötvényeket, másrészt a valóságban nem létező, fiktív kötvényeket – a visszafizetés reális esélye nélkül. A fenti módon 2007. és 2015. év között több mint 30 000 sértettnek okoztak kárt; a sértettek közül 232 személyt ért 50 millió forint feletti kár, melynek összértéke 20 milliárd forint.
IV. vádpont: A vádlottak a 2007. és 2015. év közötti időszakban egyes ügyfeleikkel opciós szerződéseket kötöttek a valóságban nem is létező, fiktív vállalati kötvények megvásárlására. A vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
V. vádpont: T. Csaba 2007 júliusa és 2013 októbere között a pénzintézet legális tevékenységéből származó bevételéből összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el készpénzben.
A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés – áll a közleményben.
