Úgy látszik, visszájára sült el a tankötelezettség korhatárának leszállítása. A korhatár 2012. szeptember 1-jétől csökkent 18-ról 16 évre, azóta a 16. életévüket betöltött fiatalok dolgozhatnak. Ez a lehetőség valóban arra sarkallja a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok egy részét, hogy munkát vállaljanak. Csakhogy sokan közülük ezt végzettség nélkül, a közfoglalkoztatás keretein belül teszik, vagyis az állam még fizet is nekik azért, hogy elkerüljék az iskolát. Az érintetteknek viszont így esélyük sem lesz arra, hogy a későbbiekben kilépjenek a közfoglalkoztatásból és ezzel együtt a szegénységből, hiszen nincs megfelelő végzettségük ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon.
Azt, hogy pontosan hány fiatalkorú dolgozik ma közfoglalkoztatottként, Tállai András árulta el egy közelmúltbeli válaszában, amit Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének kérdésére írt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára szerint a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszámából a 18 év alatti személyek aránya 2015 első 10 hónapjában 0,6 százalék volt. Ha havi átlagban 200 ezer közmunkással számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 1200 fiatalkorúról van szó.
Tállai András kiemelte, hogy a fiatalkorúak számára a közfoglalkoztatásban való részvétel csak lehetőség, nem pedig kötelezettség, szerinte ugyanakkor a kormány célja a fiatalok képzettségi szintjének emelése, a szakmaszerzés támogatása. A közfoglalkoztatásban dolgozó fiatalkorúak közül az elmúlt három évben 849 főt vontak be képzésbe, akiknek közel 50 százaléka az állam által elismert szakképesítést szerzett. (Megjegyzendő, hogy a három év alatt iskolapadba ültetett pár száz fő csak töredékét teszi ki a közfoglalkoztatásban megfordult fiatalkorúaknak, hiszen közülük havi átlagban dolgoznak 1200-an közmunkásként, és a közfoglalkoztatásban átlagosan csak négy-hat hónapot tölt el egy személy – a szerk.)
Az államtitkár azt is felidézte, hogy a kormány 2014 végén elfogadta a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiát, amelynek megvalósítását nagyrészt egy négymilliárd forint keretösszegű uniós program keretében képzelik el. Az idén szeptemberben kezdődő új tanévben pedig – a szakképző intézmények átalakításával párhuzamosan – elindul a Szakképzési hídprogram, amely kimondottan az iskolarendszerből kihulló tanulókat célozza. A programról tavaly májusban döntött az Országgyűlés a szakképzési törvénycsomag részeként. A hídprogram keretében kétéves képzés indul majd, amely záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget és részszakképesítést lehet majd szerezni
