Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a támadott rendelkezés megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez. Az indítványozó által állított alapjogsérelem nem a támadott rendelkezésre, hanem az azzal összefüggő szabályozási hiányra vezethető vissza, ami annak következtében állt elő, hogy a törvényalkotó megszüntette a magyarországi lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok levélszavazásának lehetőségét, és így már csupán az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazhatnak levélben.
Az Ab kimondta: az alaptörvényből nem vezethető le olyan, az államot terhelő alkotmányos kötelezettség, amely szerint a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét.
Az Ab kitért arra is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság egy jelen ügyhöz hasonló indokokon alapuló ügyben sem adott helyt a kérelemnek. A határozat azt is tartalmazza, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi szavazópolgárnak az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben szavazás lehetőségét.
A többségi vélemény előadó bírája Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese volt, aki Lenkovics Barnabás elnök két nap múlva esedékes távozásától várhatóan ellátja az elnöki feladatokat. A döntéshez a jelenleg tizenhárom tagú testületből különvéleményt fűzött öt alkotmánybíró: Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter. A fennmaradó nyolc alkotmánybíróból hét párhuzamos véleményt fogalmazott meg, azaz a döntés érdemével egyetértett ugyan, de attól eltérő indoklást látott szükségesnek. Egyedül Lenkovics Barnabás elnök nem élt sem az érdemben eltérő különvélemény, sem az eltérő indoklású párhuzamos vélemény lehetőségével.
