Így „segíti” a Fideszt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a külhoni magyarok szavazhatnak levélben, de az angliai magyarok nem.

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a támadott rendelkezés megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez. Az indítványozó által állított alapjogsérelem nem a támadott rendelkezésre, hanem az azzal összefüggő szabályozási hiányra vezethető vissza, ami annak következtében állt elő, hogy a törvényalkotó megszüntette a magyarországi lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok levélszavazásának lehetőségét, és így már csupán az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazhatnak levélben.

Az Ab kimondta: az alaptörvényből nem vezethető le olyan, az államot terhelő alkotmányos kötelezettség, amely szerint a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét.

Az Ab kitért arra is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság egy jelen ügyhöz hasonló indokokon alapuló ügyben sem adott helyt a kérelemnek. A határozat azt is tartalmazza, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi szavazópolgárnak az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben szavazás lehetőségét.

A többségi vélemény előadó bírája Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese volt, aki Lenkovics Barnabás elnök két nap múlva esedékes távozásától várhatóan ellátja az elnöki feladatokat. A döntéshez a jelenleg tizenhárom tagú testületből különvéleményt fűzött öt alkotmánybíró: Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter. A fennmaradó nyolc alkotmánybíróból hét párhuzamos véleményt fogalmazott meg, azaz a döntés érdemével egyetértett ugyan, de attól eltérő indoklást látott szükségesnek. Egyedül Lenkovics Barnabás elnök nem élt sem az érdemben eltérő különvélemény, sem az eltérő indoklású párhuzamos vélemény lehetőségével.

Így reagált az Együtt

Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság a Fidesz csaló választási rendszerét mentegeti friss döntésével, amelyben kimondta: megfelel az alaptörvénynek, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerdai közleményében azt írta: az Ab „mentegeti a Fidesz csaló választási rendszerét”.

Hozzátette: a Fidesz 2016-ban már csalt a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezés benyújtásának megakadályozásakor, így 2018-ban is csalni akar majd, ebben pedig az Alkotmánybíróság „kollaboráns többsége” a segítségére van. A politikus szerint az Ab a nagyobbik kormánypárt egyenlőtlen és nem tisztességes választási rendszerét igazoló, botrányos döntést hozott. Az Együtt úgy látja ugyanis, hogy jogegyenlőtlenség áll fönt azzal, hogy például két Londonban élő magyar közül az egyik szavazhat levélben, míg a másik nem, attól függően, hogy melyiküknek mi az állandó lakcíme.