A miniszterelnök hozzátette: nyilvánosságra hozzák majd azt a jelentést, amely tartalmazza mind a szakszervezetek, a munkavállalók álláspontját, mind az arra vonatkozó adatokat, hogy csökkent-e a forgalom a kiskereskedelemben, illetve átterelődött-e a nagyobb áruházaktól a kisebbekhez.
Mint mondta, a kormány nem szeretné megfosztani az embereket attól a lehetőségről, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek, ugyanakkor ez utóbbit semmiképp nem tennék kényszerré.
Közölte: a kabinet az eltelt egy évben egyeztetéseket folytatott arról, hogy
a vasárnapi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívül más szektorokra.
A nyugati országokéhoz hasonló terrorelhárítási eszközöket adna a hazai szervezeteknek a kormány terrorellenes intézkedéscsomagja – mondta.
A kormányfő úgy ítélte meg: az ellenzék technikai kérdéseket vetett fel a kormány előterjesztésével kapcsolatban, és
bár a kabinet tiszteletben tartja az emberi jogokat védő álláspontot, azok szerinte másodlagosak akkor, amikor a magyar emberek élete kerülhet veszélybe.
Megismételte: bár a legutóbbi terrortámadás nem Magyarországon történt, az valójában az unió ellen, így ellenünk is irányult. Az ellenzék azonban nem veszi elég komolyan a fenyegetést – értékelte.
Orbán Viktor megerősítette azt is, hogy a CIA-nak nincs olyan információja, amelyet a lengyel sajtó közölt magyarországi esetleges terrorcselekményekről.
Arról is beszélt: a fontos információknak egy központba kell befutniuk a jövőben, hogy azok összefüggései azonnal kiderüljenek, ezért egy ilyen rendszer kiépítését szorgalmazza. Nem akarja, hogy megismétlődjön az, ahogyan a kommunizmusban a saját állampolgárok ellen használták fel a biztonsági szolgálatokat, „de Európában ma egy biztonsági válságot élünk át”.
A miniszterelnök a nemzeti szuverenitás elleni nyílt támadásként értékeli az Európai Bizottság kvótajavaslatát, amelynek elfogadását meg kell akadályozni. Közölte: a következő hetekben minél több helyre el kíván jutni Európában, hogy szövetségeseket találjon. Szerinte ha nem fordulunk szembe a kötelező betelepítési kvótára tett javaslattal, és azt elfogadják, akkor nem Magyarországon, hanem Brüsszelben mondják meg, kivel kell együtt élnünk, a jövőben milyen etnikai összetételű lesz az ország.
Nem a dublini szabályokat kellene átírni, hanem a schengenieket betartani és kiegészíteni,
amire Magyarország javaslatot is tesz – mondta a kormányfő.
Tényszerű félreértésnek nevezte, hogy a megállapodás a törökökkel bármit megoldana hosszú távon, mert ez csupán a balkáni haladás megállítását eredményezi. Gondnak nevezte a már bent lévő 1,5 millió migránst, és szerinte várható egyéb útvonalak előtérbe kerülése.
A magyarországi offshore-szálak egyenkénti kivizsgálására kéri a kormányfő a belügyminisztert, a titkosszolgálatokat, valamint az adóhivatalt felügyelő minisztert. Úgy ítélte meg: a jelentős magyar politikai tényezők kívül állnak ezen az ügyön, a magyar szál szerinte leginkább bankárokhoz köthető, és bár nem kívánta pártdimenzióba terelni a kérést, úgy fogalmazott, inkább szocialista nagytőkésekhez.
A metrószerelvény-beszerzéssel kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta: az angol hatóságoktól meg kell kérni a visszaélésekre utaló bizonyítékokat, és ki kell vizsgálni azokat, amelyekkel „a rendőrségnek és az ügyészségnek komoly munkája lesz”.
