Elkerült egy pofont a kormány

Biztonságban a magánorvosok, továbbra is kibújhatnak a számlaadás alól a lakásrendelők doktorai.

Kincses Gyula szerint vélhetően azért döntött úgy a kormány, hogy csak a plasztikai sebészeknek lesz kötelező a pénztárgép, mert a gyógyító szolgáltatásokat nem akarták bevonni ebbe a rendszerbe. A plasztikai sebészet szerinte más, mert előfordul ugyan, hogy közfinanszírozott ellátás keretein belül, állami kórházakban végeznek korrekciókat, például egy emlőlevétel után, de a magán-plasztikaisebészet inkább a szépségipar része, éppúgy, mint a kozmetika. – A kettő mára egyre közelebb került, hiszen a kozmetológia fejlődésével bizonyos kezeléseket, például lézeres hámlasztásokat már csak egészségügyi személyzet végezhet el, és a plasztikai sebészek is számos, nem sebészi eljárást is alkalmaznak, mint például a botoxkezelés. A plasztikai sebészetnek ezt az ágát tekinthetjük egyfajta szépségipari szolgáltatásnak. Ezért logikus, hogy ha a többivel együtt bekerül az online pénztárgépes rendszerbe – fejtette ki Kincses. Úgy véli, ahhoz, hogy az egészségügy területén valóban rendet lehessen tenni, és kifehérítsék a rendszert, szükség lenne arra, hogy a magánbiztosítók és az egészségpénztárak is nagyobb szerephez jussanak.

– Adókedvezménnyel kellene ösztönözni a munkáltatókat arra, hogy fizessék be a dolgozóikat, aki ugyanis egészségpénztárral vesz igénybe valamilyen szolgáltatást, az minden esetben kap számlát. De meggondolandó az is, hogy ha magánorvoshoz fordulunk és számlát kérünk, akkor az valamilyen mértékben legyen az szja-ból leírható. Ilyesmikkel lehetne kezdeni, nem azzal, hogy az orvos oldaláról vezetjük be a szigorítást – foglalta össze véleményét Kincses Gyula.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese is hasonló véleményen volt, szerinte logikus lépés volna, hogy a magánorvosi tevékenységet is kontrollálják az online pénztárgépekkel. De ha azt nézzük, hogy milyen kevés orvos van most a rendszerben, kérdés, hogy szabad-e őket ilyen terhekkel sújtani.

A szakember szerint kettős hatása volna, ha minden magánorvosnak kötelező lenne az online pénztárgép használata. Egyrészt az orvosok így több pénzt kérnének a betegeiktől, hogy az adó miatt kieső bevételt pótolják, másrészt félő, hogy többen inkább úgy döntenének, felfüggesztik itthoni tevékenységüket, és inkább külföldre mennek dolgozni. Sinkó Eszter úgy vélte, az egészségügyben jelenleg nincsenek konszolidált viszonyok, a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok ugyanis azért kényszerülnek arra, hogy magánpraxisban is dolgozzanak, mert annyira alulfinanszírozott a rendszer, hogy egy állás nem elég a megélhetéshez.

– Egy ilyen környezetben szerintem nem azzal kellene kezdeni a problémák megoldását, hogy minden magánorvosnak kötelezővé teszik az online pénztárgép használatát – érvelt Sinkó Eszter. – Ha a kormány tovább szeretné fehéríteni a rendszert, ami logikus elvárás, akkor inkább a kaszinókkal érdemes folytatni. (Lásd keretes írásunkat – a szerk.) – Ő is kitért arra, hogy a betegek szempontjából a későbbiekben annak lenne értelme, ha az online pénztárgépes magánpraxist választóknak járna adókedvezmény, ha számlával tudják igazolni az ellátást.

Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója viszont nem értett egyet azzal, hogy békén kellene hagyni kell a magánorvosokat.

– Támogatom, hogy mindenkinek kötelező legyen számlát adnia, mert csak ez teremtene egységes és átlátható feltételeket az egészségügyben. Hiszen a lakásrendelőkben – lássuk be – feketén dolgoznak, míg a nagyobb magánklinikáknak fehéren kell működniük, és ez rettenetesen torzítja a piacot – fejtette ki. Úgy vélte, abból, hogy a magánorvosokat továbbra sem kötelezik arra, hogy adjanak számlát világosan látszik, mekkora lobbierejük van az egészségügyben a vezető szerepet betöltő „orvosbáróknak”.

Arra a kérdésre, hogy nem riasztaná-e el az orvosokat az online pénztárgép, úgy válaszolt: aki már pénzt és energiát fektetett egy magánpraxisba, az nem megy csak úgy el külföldre, ez csupán egy kibúvó. – Ahogy a műkörmösöktől és a taxisoktól elvárják, hogy fehér legyen az üzletük, ugyanerre az egészségügyben is szükség volna. Így annyi magánrendelő létezne, amennyit tényleg megéri csinálni, és azok sokkal piacképesebbek volnának – mondta.

A témában a Magyar Plasztikai Sebész Társaság is állást foglalt, közleményük szerint az online pénztárgépek iránt nincs kifogásuk, de felháborítónak tartják, ahogyan egyes nyilatkozatokban a plasztikai sebészeti tevékenységet minősítik. Úgy vélik, hogy semmi sem támasztja alá, hogy a plasztikai sebészek jövedelemviszonyai lényegesen különböznek egyéb magánorvosokéitól, és diszkriminációnak tartják a plasztikai sebészek megkülönböztetését. Kitértek arra is, többszöri kezdeményezésünk ellenére a Magyar Plasztikai Sebész Társaság semmilyen egyeztetésre sem kapott meghívást.

Az ügyben kerestük a Miniszterelnökséget is, szerettük volna megtudni, mivel indokolják, hogy a kormány kizárólag a plasztikai sebészek esetében vezeti be az online pénztárgép használatát, milyen büntetési tételekkel kell számolnia annak, aki nem használja majd, és tervezik-e, hogy kiterjesztik a szabályozást, ám kérdéseinkre nem reagáltak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes az ügyben, ám válasz lapzártánkig onnan sem érkezett.