A kis víziló szinte napról napra, szemmel is jól láthatóan hízik. A borjú április 25-én született kevesebb mint hat kilóval, és alig több mint két hét alatt megduplázta testtömegét – mondta Veprik Róbert igazgató. Szegeden évek óta tartanak törpevízilovat. Legutóbb 2012 novemberében született borjú, a Dubénak elnevezett hím végül a Rotterdami Állatkertbe került – közölte a szakember.
A vadaspark tavaly ősszel kapott engedélyt a tenyészprogram vezetőitől az állatok szaporítására, a pár próbálkozása pedig gyorsan eredményre vezetett. A fiatal borjút még anyjával együtt elkülönítve tartják, de ahogy megerősödött, és az idő is melegebbre fordul, a látogatók is megfigyelhetik majd a külső kifutóban – tudatta az igazgató.
A vízilovaknak mindössze két fajuk él a földön: a nílusi víziló és a törpevíziló, mindkettő Afrikában őshonos. A törpevíziló Nyugat-Afrikában, a Kongó vidékének őserdeiben, mocsaraiban él. Nagyobb termetű rokonához hasonlóan jól tud úszni és merülni, de csak egy–három percet tartózkodik a víz alatt. A nílusi vízilótól eltérően a törpevíziló csak a párzási időszakban él csoportban, egyébként magányos állat. A nőstény 190–210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5–7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll, és kéthetesen már tud úszni.
A kifejlett állat vízi növényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpevíziló hossza eléri a 180–185 centimétert, testsúlya a 180–250 kilogrammot. Az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége. A fajt leginkább élőhelyének elvesztése fenyegeti, de orvvadászok is pusztítják húsáért, és a térségben zajló fegyveres konfliktusok is csökkentik az állományt. Vadon kevesebb mint háromezer példány él.
