Meztelen motozás a kápolnában

Kiégett, túlterhelt személyzet Kaposváron. Korábban alkalmatlannak nyilvánított magánzárkát használnak elkülönítésre.

Jelen van a fogvatartottak közötti erőszak: a hivatalos adatok szerint 2010 és 2014 között 84 bűncselekményt követtek el a börtönben. A fogvatartottak többsége ugyanakkor nem jelzi a bántalmazásokat, mert attól tart, hogy társai emiatt megbélyegzik, vagyis a tényleges bántalmazások száma feltehetőleg lényegesen meghaladja a hivatalos adatokat.

A fogvatartottak és a személyzet egybehangzó állításai szerint a zárkák személyi összetételét időnként átszervezik. Az intézetben úgynevezett menekülő-, büntető- és kannibálzárkák is vannak. Menekülőzárkába a társaik által bántalmazott, sanyargatott fogvatartottak kerülnek. A büntetőzárka az őrök által kezelhetetlennek tartott fogvatartottak elhelyezésére szolgál, ahol nagy valószínűséggel erőszak érheti őket. Kannibálzárkába a különösen agresszív rabokat tesznek, akik semmitől sem riadnak vissza. A fogvatartottak szerint néhány héttel a látogatás előtt a kannibálzárkában egy a többieket közismerten terrorizáló társuk tartózkodott. Elmondásuk alapján őt – annak elismeréseként, hogy „a kezelhetetlen fogvatartottakat helyrerakja” – a végrehajtó állomány megjutalmazta.

A fogvatartottak állítása szerint ráadásul az őrök azt sem nézték meg, milyen állapotban vannak az erőszakos rab bántalmazott cellatársai. Annak a rabnak, akinek a testén bántalmazásból eredő külsérelmi nyom volt látható, létszámellenőrzéskor az illemhelyen kellett tartózkodnia, csak onnan szólhatott ki, hogy jelen van. Ezenfelül több rab azt is állította, hogy az állomány egyik tagja rendszeresen bántalmazza őket. Ruházatuk átvizsgálásakor kirúgja a lábukat, és az intézet be nem kamerázott részein bántalmazza őket. Az ombudsman szerint feltételezhető, hogy az őr durva bánásmódját a személyi állomány több tagja észlelhette, ugyanakkor az iratokban nincs nyoma annak, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek volna ellene. Megállapította a biztos azt is, hogy az intézet személyi állománya a fogvatartottak testi épségének szemrevételezését nem az elvárható gondossággal végzi. Szerinte aggodalomra ad okot, ha a fogvatartottak közötti erőszak a személyi állomány tudtával, hallgatólagos hozzájárulásával, vagy esetleges ösztönzésére történik.

Több rab is arról számolt be, hogy a látogatók távozása után az intézet kápolnájában a személyi állomány és a többi rab előtt meztelenre kell vetkőzniük, majd le kell guggolniuk. Ennek célja, hogy az őrök megtalálják fogvatartottak intim testrészeibe rejtett tiltott tárgyakat, drogokat. Az ombudsman szerint ez a gyakorlat alkotmányosan aggályos, ráadásul a rabok testüregeinek vizsgálatát a jogszabály szerint orvosnak kellene végeznie. Székely László szerint az is visszás, hogy a végrehajtó állomány a mezítelen fogvatartottak nemi szervének, illetve testüregeinek átkutatását a vallásgyakorlásra rendelt helyen végzi.

A személyi állomány beszámolója szerint a fogvatartottak számára több rendszeres foglalkozást is szerveznek: istentisztelet egy héten háromszor van, emellett heti két alkalommal angol nyelvi szakkört, egyszer gitárszakkört, hétvégén délutánonként pedig sportfoglalkozást tartanak. Ezzel szemben több fogvatartott is arról számolt be az ombudsmannak, hogy semmilyen foglalkozáson nem vehetnek részt, többen pedig még az elérhető programokról sem hallottak. Ennek oka az, hogy a személyi állomány alacsony létszáma miatt a foglalkozásokba csupán a rabok 10–40 százalékát tudják bevonni.

A női rabok egyébként több szempontból is hátrányos helyzetben vannak az intézetben. Mivel a kevesen vannak, nem szerveznek nekik külön programokat, a férfiak számára rendezett eseményeken pedig nem vehetnek részt.

Bár a törvény szerint a fiatalkorúakat az intézet elkülönített részében kell fogva tartani, Kaposváron az ombudsman nem talált erre a célra kialakított részleget. A látogatáskor a fiatalkorúak az I. számú körlet két zárkájában tartózkodtak, az egyikben két fiatalkorú férfi, a másikban három előzetes letartóztatásban lévő nő, akik közül csak az egyik volt fiatalkorú. A lány felnőttekkel együtt való elhelyezése jogsértő.

Az intézet az egészségügyi szakemberek hiányával is küszködik. Jelenleg négy ápolói státusból kettő nincs betöltve, így a ténylegesen dolgozó két ápoló folyamatosan túlterhelt. A biztonsági osztályon 51 főt foglalkoztattak, ebből két státus betöltetlen volt. Az osztály tagjai öt hónap alatt átlagosan 164 órával haladták meg havi munkaidőkeretüket. Az ombudsman megemlíti azt is, amikor 2009-ben az őrök bántalmazása nyomán hunyt el egy elítélt. Akkor kilenc börtönőr ellen emeltek vádat, és leváltották az intézmény parancsnokát. Ezzel kapcsolatban Székely László megjegyzi: a tragédia után a személyi állomány magára maradt, holott egyértelműen mentálhigiénés segítségre szorultak volna. Az intézet pszichológusa is megerősítette, hogy külön személyzeti pszichológusra volna szükség.

A látogatáskor a körletekben több hónapig tartó felújítás zajlott. Az ezzel járó zaj, por és más egészségkárosító hatások ellenére a fogvatartottakat nem költöztették ki az épületből, pedig több zárkába folyamatosan ömlött be a por. A rabok szerint az intézetben nem gondoskodnak a zárkák tisztán tartásához szükséges eszközökről sem, továbbá nincs megfelelő teregetési lehetőség, noha a raboknak a zárkákban, lavórban kell mosniuk.