Lázár János csütörtöki Kormányinfó 58. – Mit, miért tesz a kormány? címmel tartott sajtótájékoztatóján elmondta: jövő kedden értékelik az Európai Bizottság „botrányos” javaslatát, mely arról szól, hogy egy új betelepítési program jönne létre. Az EU „újabb milliókat szeretne Európa területére meghívni” és „az EB javaslata kifejezetten veszélyes Magyarországra nézve” – hangsúlyozta.
Dimitrisz Avramopulosz szerdán ismertetett javaslatai szerint Magyarországnak azt kellene vállalnia, hogy az ide kötelezően behozott bevándorlók integrációját biztosítsa, ehhez 10 ezer eurónyi támogatást adna az unió. Lázár értékelése szerint az EB és az Európai Parlament együtt dolgozik a betelepítésen, ezért is van szükség a kormány által kezdeményezett, a számára nélkülözhetetlen október 2-ai kvótareferendumra. Kérdésre válaszolva azt mondta: elképzelhetetlen, hogy az EU ne fogadja el a magyar népszavazás eredményét.
Kitért a nemzetközi szervezetek jelentéseire, melyekben – szavai szerint – a menekültekkel szemben alkalmazott erőszakkal vádolták meg a magyar hatóságokat. „Az intézkedések mindenben megfeleltek a törvényi előírásoknak” – emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: rágalom, hogy a rendőrök bárkit is megvertek volna. Közlése szerint egyébként 17 787 esetben történt idén illegális határátlépés, a bevándorlási hivatal pedig folyamatosan veszi be a menedékkérelmeket.
Ismeretes, hogy a megerősített jelenlét kérdésében döntött a NATO, Magyarországon Székesfehérváron katonai vezetési pontot alakítanak ki. Hazánknak növelnie kell honvédelmi kiadásait – mondta Lázár János.
Kitért arra is, hogy újabb konzultáció kezdődött a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban az állami rezsicsökkentésről. Ennek keretében várják az állampolgárok véleményét arról, hogy milyen eljárásokban lenne szükség újabb egyszerűsítésekre, milyen engedélyezési eljárásokat kellene átalakítani, és mely szolgáltatásokat kellene olcsóbbá, ingyenessé tenni.
A munkaerőhiánnyal kapcsolatban közölte: ennek megoldását célozza a szakképzési rendszer átalakítása, és nem támogatják azt a javaslatot, mely szerint inkább behozni kellene munkaerőt.
Lázár János szavai szerint a mostani kormányinfó egyfajta lezárás is, és ennek apropóján elmondta: sok vád érte a kormányt, de az, hogy ne dolgozna, nem állja meg a helyét: az első fél évben húsz ülést tartottak, a „legdurvább” kormányülésen 1900 oldalnyi előterjesztést kellett feldolgozniuk. Kéttucatnyi kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot is benyújtottak, és 2087 darab kérdést intézett az ellenzék a kormányhoz, 2086 esetben pedig az ellenzéki képviselők nem fogadták el a választ.
Az utolsó körhöz ért a földárverés, összesen 206 ezer hektár értékesítésére került sor – fűzte hozzá.
Lázár Jánost a Népszabadság cikkével kapcsolatban is kérdezték, mely szerint mintegy 139 milliárd forintos hitel felvételére kényszerül Budapest a 3-as metró felújításához, mert Brüsszel informálisan megüzente, nem kaphat támogatást a metróvonal felújítása.
A miniszter kiemelte: egyeztetés zajlik Magyarország és az Európai Bizottság között, a kormány és Budapest közt pedig nincs vita a felújítást illetően. Ha a főváros a hitelfelvétel mellett dönt, a kormány garanciát ad erre. Az Európai Bizottság nem kritizálta a kormányt, de az volt a véleménye, hogy a jelenlegi számítások szerint a hitel megtérül – mondta, hozzátéve: csak egy másik utat javasolt az EB a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként maga is úgy véli, érdemes belevágni a felújításba.
A kormány az összes, Városligettel kapcsolatos döntést meghozta, a megvalósítás kérdései azokra tartoznak, akiket kijelöltek a beruházás levezénylésére. Természetesen ennek során minden jogszabályt be kell tartaniuk a kivitelezőknek – hangsúlyozta. Mint mondta, ma a Liget 60 százaléka zöldfelület, és a kormány célja ennek növelése. Megpróbálnak megmenteni minden fát, akár átültetéssel, ennek érdekében lépéseket tesznek.
Kérdésre válaszolva közölte: számít még „balhéra” a ligetben, „provokációk” folyamatosan lesznek. Úgy véli, egyes politikai erők mindenképpen szeretnék ezt „botránnyá dagasztani”. Azzal kapcsolatban, hogy mit keresnek külföldi állampolgárok egy ilyen demonstráción, úgy fogalmazott: „vannak olyan ügyek, melyek nem a határoknál érnek véget”. Tiszteletben kell tartani, ha valaki a meggyőződéséért tüntet – hangsúlyozta.
Az Uber kivonulásával kapcsolatban közölte: jobban örült volna, ha transzparens adófizetői magatartást tanúsít az Uber, és próbáltak olyan szabályokat kialakítani, ami mindenkinek megfelel. De „Magyarországon mindenkinek be kell fizetnie az adót” – hangsúlyozta. Európa számára a digitalizáció és az ehhez fűződő szabályozás nagyon fontos kérdés – emelte ki azzal kapcsolatban, hogy a szállodások számára az Airbnb jelent problémát.
Az alagútról, melyet a MTESZ-székház és a Parlament összekötésére terveznek, azt mondta: nem tud róla több információt, ez nem a kormány, hanem az Országgyűlés projektje.
Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy szerinte az adófizetők pénzéből nem szabad állami vezetők üdültetését fenntartani. „Én életemben nem jártam a balatonőszödi üdülőben”, a legrosszabb üzenet politikailag a kormány üdültetése, és a szabadidő eltöltésének sem megfelelő módja – közölte. Mint mondta, a cél, hogy minden kormányüdülőt eladjanak, de a balatonőszödit gyermeküdültetés céljából át kell adni, így ez kivételt képezhet.
A közétkeztetéssel kapcsolatban kiemelte: az ő gyermekei sem mondanak jókat a menzáról, és már lassan hinni kezd nekik, hiszen vannak jelenségek, melyek a minőség problémáit mutatják. Szavai szerint a közétkeztetés kérdése nem piaci, hanem szociális kérdés, tehát mint témát ki kell vezetni a piacról.
A Balaton-régió fejlesztésével kapcsolatos forráselvonásról szóló hírekkel kapcsolatosan közölte: nincs szó forráselvonásról. A térségből érkező pályázatok többletpontot kapnak más pályázatokhoz képest, ezen egyébként óriási kormányzati vita volt. Álláspontjuk szerint azonban senkit se szabad kiemelni, hanem jó minőségű pályázatok kellenek. Hozzátette: a 300 milliárd továbbra is pályázható lesz, de a pályázat nem ér majd többletpontot. „Balatoni program hiányában is lesznek fejlesztések a Balatonnál” – emelte ki.
Azzal kapcsolatban, hogy a Heti Válasz Lázár Jánost és Varga Mihályt is lehetséges kormányfőként említi e heti számában, közölte: ezek a tervek a munkatervében és a naptárában nem szerepelnek. Találgatásokkal és elemzésekkel – főleg ami a személyét illeti – egy politikusnak nem kell foglalkoznia – vélekedett.
Lázár arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor Budapestre hívta Christian Kern osztrák kancellárt, aki várhatóan július 26-án érkezik. Véleménye szerint a látogatás új fejezetet nyit majd az osztrák–magyar kapcsolatokban, és megerősíti a gazdasági együttműködést. Sor kerülhet a bevándorlással kapcsolatos közös keretek létrehozására – fűzte hozzá. Közölte: a kancellári látogatás programjának egyeztetése érdekében hétfőn Bécsbe utazik.
Már ötször is tárgyalt a kormány a Milánóban rekedt pavilon sorsáról – válaszolta Lázár János a Magyar Nemzet kérdésére. Arról beszélt, a legutolsó döntés szerint az építményt Magyarországra kell hozni, és fel kell állítani. Ugyanakkor az erre szánt 1,1 milliárd forint felhasználásáról még viták vannak, miután a kormány nem szeretne aránytalanul sok pénzt költeni. Kérdésünkre, mely szerint ha végül mégis Olaszországban marad a pavilon, akkor mi lesz az 1,1 milliárd forint sorsa, azt felelte: nem hiszi, hogy kint marad az épület.
Lázár Jánost arról is kérdeztük, hogyan fordulhatott elő, hogy az Emmi júniusban többek közt közel 50 ezer eurót költött a projektre „képzőművészeti alkotások kiállítása” címén. A miniszter ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a múlt hónapban is voltak-e kulturális programok a pavilonban.
Legközelebb egyébként augusztus 18-án lesz Kormányinfó – amennyiben más, rendkívüli esemény nem teszi szükségessé ennek megtartását.
