Megint egy konzultáció kezdődik

Mehet a hitel a 3-as metró felújításához – jelentette be Lázár János.

Lázár János szavai szerint a mostani kormányinfó egyfajta lezárás is, és ennek apropóján elmondta: sok vád érte a kormányt, de az, hogy ne dolgozna, nem állja meg a helyét: az első fél évben húsz ülést tartottak, a „legdurvább” kormányülésen 1900 oldalnyi előterjesztést kellett feldolgozniuk. Kéttucatnyi kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot is benyújtottak, és 2087 darab kérdést intézett az ellenzék a kormányhoz, 2086 esetben pedig az ellenzéki képviselők nem fogadták el a választ.

Az utolsó körhöz ért a földárverés, összesen 206 ezer hektár értékesítésére került sor – fűzte hozzá.

Lázár Jánost a Népszabadság cikkével kapcsolatban is kérdezték, mely szerint mintegy 139 milliárd forintos hitel felvételére kényszerül Budapest a 3-as metró felújításához, mert Brüsszel informálisan megüzente, nem kaphat támogatást a metróvonal felújítása.

A miniszter kiemelte: egyeztetés zajlik Magyarország és az Európai Bizottság között, a kormány és Budapest közt pedig nincs vita a felújítást illetően. Ha a főváros a hitelfelvétel mellett dönt, a kormány garanciát ad erre. Az Európai Bizottság nem kritizálta a kormányt, de az volt a véleménye, hogy a jelenlegi számítások szerint a hitel megtérül – mondta, hozzátéve: csak egy másik utat javasolt az EB a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként maga is úgy véli, érdemes belevágni a felújításba.

A kormány az összes, Városligettel kapcsolatos döntést meghozta, a megvalósítás kérdései azokra tartoznak, akiket kijelöltek a beruházás levezénylésére. Természetesen ennek során minden jogszabályt be kell tartaniuk a kivitelezőknek – hangsúlyozta. Mint mondta, ma a Liget 60 százaléka zöldfelület, és a kormány célja ennek növelése. Megpróbálnak megmenteni minden fát, akár átültetéssel, ennek érdekében lépéseket tesznek.

Kérdésre válaszolva közölte: számít még „balhéra” a ligetben, „provokációk” folyamatosan lesznek. Úgy véli, egyes politikai erők mindenképpen szeretnék ezt „botránnyá dagasztani”. Azzal kapcsolatban, hogy mit keresnek külföldi állampolgárok egy ilyen demonstráción, úgy fogalmazott: „vannak olyan ügyek, melyek nem a határoknál érnek véget”. Tiszteletben kell tartani, ha valaki a meggyőződéséért tüntet – hangsúlyozta.

Az Uber kivonulásával kapcsolatban közölte: jobban örült volna, ha transzparens adófizetői magatartást tanúsít az Uber, és próbáltak olyan szabályokat kialakítani, ami mindenkinek megfelel. De „Magyarországon mindenkinek be kell fizetnie az adót” – hangsúlyozta. Európa számára a digitalizáció és az ehhez fűződő szabályozás nagyon fontos kérdés – emelte ki azzal kapcsolatban, hogy a szállodások számára az Airbnb jelent problémát.

Az alagútról, melyet a MTESZ-székház és a Parlament összekötésére terveznek, azt mondta: nem tud róla több információt, ez nem a kormány, hanem az Országgyűlés projektje.

Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy szerinte az adófizetők pénzéből nem szabad állami vezetők üdültetését fenntartani. „Én életemben nem jártam a balatonőszödi üdülőben”, a legrosszabb üzenet politikailag a kormány üdültetése, és a szabadidő eltöltésének sem megfelelő módja – közölte. Mint mondta, a cél, hogy minden kormányüdülőt eladjanak, de a balatonőszödit gyermeküdültetés céljából át kell adni, így ez kivételt képezhet.

A közétkeztetéssel kapcsolatban kiemelte: az ő gyermekei sem mondanak jókat a menzáról, és már lassan hinni kezd nekik, hiszen vannak jelenségek, melyek a minőség problémáit mutatják. Szavai szerint a közétkeztetés kérdése nem piaci, hanem szociális kérdés, tehát mint témát ki kell vezetni a piacról.

A Balaton-régió fejlesztésével kapcsolatos forráselvonásról szóló hírekkel kapcsolatosan közölte: nincs szó forráselvonásról. A térségből érkező pályázatok többletpontot kapnak más pályázatokhoz képest, ezen egyébként óriási kormányzati vita volt. Álláspontjuk szerint azonban senkit se szabad kiemelni, hanem jó minőségű pályázatok kellenek. Hozzátette: a 300 milliárd továbbra is pályázható lesz, de a pályázat nem ér majd többletpontot. „Balatoni program hiányában is lesznek fejlesztések a Balatonnál” – emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy a Heti Válasz Lázár Jánost és Varga Mihályt is lehetséges kormányfőként említi e heti számában, közölte: ezek a tervek a munkatervében és a naptárában nem szerepelnek. Találgatásokkal és elemzésekkel – főleg ami a személyét illeti – egy politikusnak nem kell foglalkoznia – vélekedett.

Lázár arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor Budapestre hívta Christian Kern osztrák kancellárt, aki várhatóan július 26-án érkezik. Véleménye szerint a látogatás új fejezetet nyit majd az osztrák–magyar kapcsolatokban, és megerősíti a gazdasági együttműködést. Sor kerülhet a bevándorlással kapcsolatos közös keretek létrehozására – fűzte hozzá. Közölte: a kancellári látogatás programjának egyeztetése érdekében hétfőn Bécsbe utazik.

Már ötször is tárgyalt a kormány a Milánóban rekedt pavilon sorsáról – válaszolta Lázár János a Magyar Nemzet kérdésére. Arról beszélt, a legutolsó döntés szerint az építményt Magyarországra kell hozni, és fel kell állítani. Ugyanakkor az erre szánt 1,1 milliárd forint felhasználásáról még viták vannak, miután a kormány nem szeretne aránytalanul sok pénzt költeni. Kérdésünkre, mely szerint ha végül mégis Olaszországban marad a pavilon, akkor mi lesz az 1,1 milliárd forint sorsa, azt felelte: nem hiszi, hogy kint marad az épület.

Lázár Jánost arról is kérdeztük, hogyan fordulhatott elő, hogy az Emmi júniusban többek közt közel 50 ezer eurót költött a projektre „képzőművészeti alkotások kiállítása” címén. A miniszter ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a múlt hónapban is voltak-e kulturális programok a pavilonban.

Legközelebb egyébként augusztus 18-án lesz Kormányinfó – amennyiben más, rendkívüli esemény nem teszi szükségessé ennek megtartását.