A Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek, ezek a hivatal közigazgatási vizsgálatai alapján felvetik a bűncselekmény gyanúját – közölte Fazekas Géza szóvivő az MTI-vel annak kapcsán, hogy a Fővárosi Főügyészség hétfőn vádat emelt az egyik ilyen ügyben.
Azt is elmondta, hogy az OLAF ajánlásai között volt olyan, amelyben már folyamatban volt a nyomozás, és olyan ügy is, ahol az ajánlás nyomán rendeltek el nyomozást. A büntetőügyek csalás, költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt indultak.
Például idén januárban a Fővárosi Főügyészség vádat emelt költségvetési csalás bűntette miatt egy 49 éves férfi ellen. A vádlott úgy igényelt 110 millió forint EU-s támogatást egy kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére, hogy a hatóságok szerint a projektet egyáltalán nem akarta megvalósítani. A támogatás kifizetéséhez a férfi fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, a vád szerint további három vádlott segített neki a csalásban.
A Fővárosi Főügyészség hétfőn különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt két cégvezetővel szemben: a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott utófinanszírozásos állami és uniós támogatásra. A vállalkozás papíron saját forrásból valósította meg a beruházást, de az OLAF ellenőrzése során kiderült, hogy a 178 millió forintos támogatást valótlan és irreálisan magas összegű számlákkal igazolta a cég vezetője.
Egy harmadik ügyben nyomdaipari gépekkel kapcsolatos visszaélés ügyében – az OLAF 2012-es zárójelentése nyomán, 2014-ben történt vádemelést követően – 2016 áprilisában elsőfokú, nem jogerős ítélet született. A két vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, egyiküket egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát mint bűnsegédet pedig 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
Fazekas Géza elmondta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész tavaly júniusban fogadta hivatalában Giovanni Kesslert, az OLAF főigazgatóját. Találkozójukon az OLAF átadta az általa néhány jelentősebb ügyben folytatott vizsgálat eredményét.
Az MTI cikke ugyan nem említi, de októberben újabb magyar kötődésű csalási ügyekben adott kezdett vizsgálatot az OLAF: nyomoznak például Szegedi Csanád korábbi jobbikos EP-képviselő ügyében, mert felmerült a gyanú, hogy fiktíven foglakoztatott gyakornokokat és asszisztenseket. Lapunk pedig októberben úgy értesült, hogy a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de a mezőgazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is változatlanul napirenden van. Az OLAF a vizsgálat tényét megerősítette, de arra vonatkozóan nem adott tájékoztatást, hogy pontosan mely ügyekben indult nyomozás.
Az OLAF az Európai Unió közigazgatási vizsgálati szolgálata. Emellett segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködik az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban, illetve összehangolja a több államot érintő ügyeket. A vizsgálatok lezárásaként pénzügyi ajánlásokat tehet az ügyeknek az Európai Unió költségvetését érintő vonatkozásaiban. Emellett ha a közigazgatási vizsgálat a nemzeti büntető törvénykönyv megsértésének gyanúját veti fel, a zárójelentését eljuttatja az ügyészséghez vagy átadja a rendelkezésére álló információkat, és a bűncselekmény gyanúja miatt az ajánlott további lépések megküldésével feljelentéssel él. Az OLAF-nak ugyanakkor nincs büntetőügyekre vonatkozó nyomozati jogköre, illetve nincs hatásköre korrupciós ügyekben vizsgálódni – idézi az MTI az ügyészség szóvivőjét.
