Ismét hazánkban vizsgálódik az OLAF

Ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások miatt indult nyomozás.

Gyöngyösi Balázs
2016. 10. 01. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet statisztikái szerint a 28 tagállam közül csak Romániában és Bulgáriában van több, csalás gyanúját felvető ügylet, mint hazánkban. Míg Budapesten 17 vizsgálatot folytatott 2015-ben az OLAF, addig Bukarestben 45-öt, Szófiában pedig 19-et. Ám ebből 12-t, illetve 2-t saját magával szemben kezdeményezett a román és a bolgár kormány, hogy tisztázza az agrárium fejlesztését érintő, 2007-es csatlakozásuk óta fennálló vitás pontokat. Ha ezeket az eseteket leszámítjuk, Magyarország máris holtversenyben a második a listán, de erre aligha lehet bárki is büszke. A tavalyi nyomozások alapján négy uniós tagállam állítható példaként a több mint 500 millió lakost tömörítő EU elé: Dánia, Írország, Luxemburg és Szlovénia esetében nem volt szükség csalás, korrupció vagy kötelességszegés miatt elrendelt brüsszeli vizsgálatra.

 A magyarországi viszonyok megértésében sokat segítenek a Transparency International tapasztalatai, melyek szerint például az önkormányzatok, vagy a nagy infrastrukturális fejlesztéseket megvalósító vállalatok gyakran az indokoltnál lényegesen nagyobb – és természetesen költségesebb – projektekért lobbiznak, és ehhez felhasználják engedélyezési hatáskörüket. A Transparency szerint a székesfehérvári vagy a váci vasútállomás felújítása, bővítése, illetve a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik. Olyan esettel is gyakran szembesült a szervezet, hogy a pályázatíró cégeknek belső információik voltak a kiírások indításáról, felfüggesztéséről, továbbá „kerettel” rendelkeztek egyes kiírások esetében, melynek erejéig kevésbé színvonalas pályázati anyagok benyújtásával is garantálni tudták a nyerést. A Transparency szerint a képzések terén is tetten érhető a csalás. Az interjúk során elmondott példák egyike az volt, amikor egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt „ajánlott” szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint volt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.