Főként a keleti és a déli határ mentén helyezkednek el Magyarország legfejletlenebb járásai, amelyekben közel egymillió ember él. Az átlagosnál sokkal kevesebb errefelé a foglalkoztatott, több a gyermekkorú és az eltartott, az országos átlagnál magasabb a születések száma, de jóval kedvezőtlenebb a halálozási arány is. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, rengeteg a rokkantnyugdíjas, a gyerekek közel fele pedig szegényes körülmények között él. A képzett munkaerő folyamatosan költözik el a fejletlen vidékekről, ami tovább súlyosbítja a járások kilátástalan helyzetét – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert legfrissebb kiadványa, amely hazánk legelmaradottabb vidékeit vette górcső alá.
A járások területi fejlettség szerinti aktuális besorolását kormányrendelet rögzíti. Azok a járások minősülnek kedvezményezettnek, amelyeknek fejlettségi szintje nem éri el az átlagost. A fejlettségi rangsor legvégén szereplő, komplex programmal fejlesztendő 36 járás (összesen 197 járás van Magyarországon – a szerk.) adja az ország területének ötödét, és itt lakik a hazai népesség egytizede, mintegy 982 ezer ember.
A legfejletlenebb járásokban száz lakásra 243 lakos jut, hússzal több mint országosan. A laksűrűség elsősorban Borsod és Szabolcs érintett járásaiban magas, amiben szerepet játszik a jellemzően nagyobb háztartásokban élő cigány népesség felülreprezentáltsága. A 2011. évi népszámláláskor az érintett járások lakásainak 16 százaléka komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás volt, ami az országos átlag két és félszerese. A 2015. eleji adatok alapján az érintett lakások 10 százalékában nincs vezetékes víz, ami az országos arány kétszerese, és az országos 77 százalékkal szemben mindössze a lakások 45 százalékát csatlakoztatták a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatra. A vizsgált települések 54 százalékában nincs helyben háziorvos (országosan 49 százalék ez az arány). Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1693 lakos jut, 139-cel több, mint országosan.
A térségben az átlagosnál kevesebben engedhetik meg maguknak azt is, hogy autóval közlekedjenek. Ezer lakosra 229 természetes személy által üzemeltetett gépkocsi jutott 2015 elején, az országosnál 61-gyel kevesebb. Nagyfokú hátrányt jelez a gyér szélessávúinternet-ellátottság is: itt 2014-ben ezer lakosra 158 előfizetés jutott, százzal kevesebb, mint országosan.
A legfejletlenebb járások az ország periferikus részén helyezkednek el, jórészt a keleti határ mentén. Az országhatár Borsod-Abaúj-Zemplén megyétől kezdődő, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Biharon át Békésig húzódó, 20 járást érintő szakaszán a Sátoraljaújhelyi és a Gyulai járás kivételével mindegyik a legelmaradottabbak közé tartozik, és a Dél-Dunántúlon is összefüggő sávot alkot a három horvát határ menti járás (Csurgói, Barcsi, Sellyei). A legtöbb, komplex programmal fejlesztendő járás Szabolcsban és Borsodban található, az érintett járások fele e két megyéhez tartozik. A borsodi járások fele, a szabolcsiak héttizede tartozik a legelmaradottabbak közé.
A legfejletlenebb járások átlagos népsűrűsége mindössze fele az országosnak, mivel a térségekben a falvak dominanciája jellemző. Itt a települések 61 százaléka ezer főnél kisebb lélekszámú, miközben országosan ez az arány 56 százalék. A komplex programmal fejlesztendő járások 700 települése között mindössze 8 olyan város van, amelynek lélekszáma meghaladja a tízezer főt, ezen belül a legnagyobb Ózd lakónépessége (33 ezer fő).
A legelmaradottabb járások korszerkezetére összességében a gyermekkorúak (0–14 évesek) átlagosnál magasabb és az időskorúak alacsonyabb részaránya jellemző. Az öregedést mérő mutató, a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 100, ami lényegesen kisebb az átlagosnál (124). A gyermekek nagyon magas aránya főként Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintett járásaira jellemző, ahol a népesség mintegy ötödét a 14 év alattiak teszik ki. Hasonlóan magas arány csak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyesi járásban fordul elő. E térségek fiatalos korszerkezetet mutatnak, amit a kutatók szerint befolyásol az is, hogy az érintett térségekben magas a cigány nemzetiségűek aránya. Ennek hatása elsősorban a kedvezőtlen halandósági mutatókban, a magas termékenységben, az alacsony szintű iskolázottságban nyilvánul meg. A 2011. évi népszámlálás önbevalláson alapuló adatai szerint a legelmaradottabb járások népességének 10 százaléka cigány, ami jóval meghaladja a 3,2 százalékos országos átlagot. A fejletlen járások egy kisebb csoportjára viszont az elöregedés jellemző: a dél-alföldi (Bácsalmási, Jánoshalmi, Mezőkovácsházi) járásokban 20 százalék körüli az időskorúak aránya, és hasonlóan magas a mutató a Tolna megyei Tamásiban is.
A legfejletlenebb járásokat az átlagosnál magasabb halandóság jellemzi: 2010–2014 között éves átlagban 14,4 halálozás jutott ezer lakosra, miközben országosan csupán 12,9. Az élve születések ezer lakosra jutó számának éves átlaga (10,1) is meghaladja az országosat (9), de ez csak az Észak-Magyarországon és az Észak Alföldön kedvező.
Az itt élők iskolai végzettsége is elmarad a többiekétől: a legelmaradottabb járások 7 éves és annál idősebb népességének közel fele legfeljebb az általános iskolát végezte el, míg országosan ez csak a lakosság harmadára jellemző. A felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 7,8 százalék, vagyis az országos átlag felét sem éri el, az érettségit szerzők 18 százalékos aránya pedig csupán héttizede az országos átlagnak. A helyben élők rendkívül alacsony iskolázottságában az is szerepet játszik, hogy a képzett munkaerő folyamatosan vándorol el ezekből a térségekből. A munkahelyet teremtő foglalkoztatóknak nem célpontja az ilyen terület: a legfejletlenebb járásokban 2014-ben ezer lakosra 33 működő vállalkozás jutott, feleannyi, mint országosan. Az érintett térségekből 2010–2014 között 30 ezerrel többen vándoroltak el, mint ahányan odaköltöztek, miközben a fejlett járásokra vándorlási nyereség volt jellemző.
Ennek következtében a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya is magasabb az országosnál. 2014 decemberében a 15–64 éves korosztály 11 százalékát tartották nyilván álláskeresőként a legelmaradottabb járásokban, az országos arány (5,7 százalék) közel kétszeresét. Az álláskeresők 52 százaléka részesült valamilyen ellátásban, nagyobb részük szociális támogatást kapott, miközben a jogszerző időhöz jobban kötött álláskeresési járadék szerepe itt az átlagosnál kisebb. Az érintett járásokban ezer lakosból átlagosan 52-en kaptak jövedelempótló segélyt, az országos átlagnál két és félszer többen. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben a 24 év alatti lakosok 43 százaléka részesült, ez öt százalékkal több az országos átlagnál. Az érintett gyerekek a kedvezmény részeként komplex természetbeni támogatást – például ingyenes étkezést és térítésmentes tankönyvet – kapnak.
Az érintett térségekben ezer lakosra 421 adófizető jutott, az országosnál 34-gyel kevesebb. Aki munkához jut, az is keveset keres: egy adófizető átlagosan 1,4 millió forint után adózott, ami 30 százalékkal elmarad a több mint kétmillió forintos országos átlagtól. Bár a nyugdíjasok és járadékban részesülők aránya nem tér el számottevően az országostól, a fejletlenebb térségekben kisebb az öregségi nyugdíjasok aránya, és magasabb a megváltozott munkaképességűeké. A nyugdíjak, ellátások átlagos összege is elmarad az országostól. Ennek két fő oka, hogy az itt élők kevesebbet kerestek az átlagosnál, és esetükben a jogszerző idő is általában rövidebb. Az öregségi nyugdíj átlagos összege így itt 101 ezer forint, ami 14 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.
###HIRDETES2###
